Nincs olyan könyv a világon, amelyben több badarság, több hihetetlen ostobaság volna, mint a "szent" Talmudban. Báró Manx kalandjai eltörpülnek a Talmud hazugságai mellett Ilyeneket még a bolondoktól sem lehet hallani és még az óvodásgyerekekkel is bajos volna elhitetni. Itt adjuk ezt a kis gyűjteményt a "gojok" épülésére.
"Mikor Eleázár rabbi beteg volt, elment hozza Jochanan rabbi s látva, hogy Eleázár egy sötét házban fekszik, feltolta saját karján a ruháját s ezáltal fényesség áradt szét. (Berakhoth 5b.)
"Aba Benjámin mondá: Ha a szemnek az a hatalma, volna, hogy mindent meglásson, akkor egy teremtmény sem tudna megállni a kísértetektől.
Abajja rabbi mondá: Számosabban vannak azok, mint mi s úgy vesznek körül bennünket, mint a barázdák az ágyakat.
Chona mondá: A fölolvasásoknál való tolongás tőlük ered; hogy a térdek elfáradnak, ez is tőlük származik; hogy a rabbik ruhája elkopik, ezt is ők okozzák; hogy a lábaik inognak, ez is azoknak tulajdonítható. Ha valaki kísértetekről tudomást akar szerezni, vegyen megszitált hamut és szórja az ágya köré; reggel aztán olyan lábnyomokat fog észrevenni, mint egy kakasé. Aki látni akarja őket, vegye egy elsőszülött macskától származó fekete elsőszülött macskának a buroklepényét (placenta, Nachgeburt), égesse el tűzben, morzsolja szét és hintsen abból valamit a szemébe; akkor látni fogja őket. Azután öntse azt a lepényport egy vascsőbe és pecsételje le vaskarikával, különben ellophatnának a szellemek valamit belőle; de a száját is le kell a csőnek zárni, hogy az ember meg ne sérüljön. Bebaj rabbi így cselekedett és mégis megsérült. A rabbik aztán imádkoztak érette és meggyógyult".
"Zeeraj rabbi a gazdasszonyának pénzt adott át' megőrzés végett; mire azonban az iskolából visszatért, az asszony meghalt. Ekkor kiment a sírjához és így szólt hozzá: Hol van a pénz? A halott így felelt: Menj, nyúlj be ott és ott a küszöb alá, ott találod; azután mondd meg anyámnak, hogy küldje el a fésűmet meg a pirosító pasztámat, azzal, aki holnap idejön (mint halott. U. o. 18b.)
"Jizchak rabbi mondá: A féreg a megholtnak testében olyan fájdalmat okoz, mint a tű egy élőnek a testében. Történt egyszer, hogy egy jámbor ember-az újév előestéjén egy szegénynek egy dínárt adott, amiért a felesége veszekedett vele. Ő ezért elment hazulról s a temetőben hált. Ott hallott két szellemet egymással mulatni. Egyik így szólt a másikhoz: Barátom, gyere kóboroljuk be a világot s hallgatózzunk a függöny mögött, hogy miféle csapások jönnek a világra. A másik így szólt: Én nem mehetek, Mert egy gyékénybe vagyok begöngyölve. Hanem menj te és majd mondd el, amit hallasz. Az elment, kóborolt és visszajött. Akkor emez felkiáltott: Pajtás, mit hallottál a függöny mögül? Ezt hallottam: mindent, amit az első tavaszi esőkor vetni fognak, elver a jég. Ekkor az a jámbor ember hazament a temetőből és csak a második tavaszi esőkor (egy héttel utóbb) kezdett vetni. A következő évben ugyanígy tudta meg a szellemektől, hogy a rozsda fogja a vetést elpusztítani.
"Semuél atyjánál az árvák pénzét tartották. Amikor meghalt, Semuél nem volt jelen s ezért rajta ragadt a név: az árvapénz pocséklónak fia. Ekkor ő kiment a temetőbe s így szólt a halotthoz: Abbát keresem. Itten sok Abba van, felelték a halottak. Én Abbát keresem az Abba fiát, Semuel atyját; hol van ő? Azok így feleltek: ő fölment a mennyei kollégiumba. E közben megpillantotta Semuel egy elhalt barátját, Lévit, a halottak körén kívül ülni s így szólította meg: Miért ülsz te ott kívül? Amaz így felelt: Az határoztatott felőlem, hogy annyi ideig, amennyi éven át az Aphes rabbi kollégiumát nem látogattam. nem eresztenék be a mennyei kollégiumba. Ezalatt megérkezett a Semuel apja és kijelentette, hogy a pénz a malomkő serpenyőjében fekszik" (U. o. 18b.)
"Egyszer Mar rabbi Harabotb völgyében járt és víz után sóvárgott. Ekkor csoda történt véle: egy forrás támadt, hogy legyen miből innia, Egy más alkalommal Mechorua környékén járt s egy veszett teve támadta meg; ekkor meg egy fal nyílt meg előtte, amely őt befogadta". (U. o. 54a.)
"Egyszer meghalt valakinek a felesége s egy szopós gyereket hagyott hátra. Az özvegy férj azonban szegény volt s nem tudott dajkát fogadni. Ekkor csoda történt: megnyílt a két mellbimbója, mint az asszonyoké s ő maga szoptatta a gyermekét". (Sabbath 53b.)
"Egyszer egy gonosz kormány üldözést indított az izraeliták ellen és azoknak, akiknek tephillin volt a fejükön, átfúrták a koponyáját. Elisa mégis föltette a tephillint és úgy ment ki az utcára. Észrevette egy poroszló, űzőbe vette és elfogta. Elisa ekkor lekapta a tephillint s az valóságos galambszárnyakká változott. (Sabbath 130a. Ezt a históriát még egyszer elmondják.)

Az Erubin 43b. lapján olvassuk, hogy Gamliél rabbinak olyan messzelátója volt, hogy azzal szárazon is, vizen is kétezer rőfnyire látott.
A Pesachim 57b. lapján pedig azt olvassuk Jochananról, hogy 300 borjút evett meg és 300 hordó bort ivott meg egyszerre s azután még konfekt gyanánt 40 fiatal galambot fogyasztott el.
A 111b. lapon olvassuk, hogy azok a kísértetek, amelyek a kaporna bokorban tartózkodnak, szellemeknek hivatnak; amelyek a berkenyefánál tartózkodnak, azok a démonok, amelyek pedig a tetőkön tartózkodnak, azok szikráknak hivatnak! Miféle szempontból van ennek jelentősége? Hogyha amulettet kell írni. Egyszer egy tanítvány két kaporna bokor közé ment, hogy a szükségét elvégezze s hallotta, amint egy női szellem ő reá ugrott s ő ijedten szaladt el onnan; a női szellem tovább akarta őt üldözni, de beleakadt egy pálmába és megpukkadt. Egyszer egy városi hivatalnok egy berkenyefa mellett ment el a város közelében s egyszerre 60 démon vette körül s komoly veszedelemben forgott. Ekkor egy tanítványhoz ment, aki még nem tudta, hogy a berkenyefa mellett hatvan démon tartózkodik és csak egy démon ellen írt neki amulettet. Erre azután hallotta, amint azok a démonok táncot lejtettek. Kétféle kóbor kísértet van: délelőttiek és délutániak. A délelőttiek mérges kóbor szellemeknek hivatnak, lisztpépes korsóban laknak és a kanalat keverik; a délutániak a rabló kóbor szellemek, akik a szarvasmarha szarvai között laknak és szita módjára forognak; különösen az árnyékszék árnyékában találhatók.
A Joma 20. lapján olvassuk: "Mit szokott Gabini, a kikiáltó mondani? Induljunk, papok, a szolgálatotokra! Az ő hangja három mérföldnyire hallatszott el. Amikor a főpap azt kiáltotta: "Adonáj!" (Uram!) az ő hangját még Jerikóban is meghallották, pedig Jerikó 10 mérföldnyire vala Jeruzsálemtől! Ez azon az engesztelőnapon és azon az éjen történt. Levi rabbi mondja: Miért nem hallatszik az ember hangja nappal olyan jól, mint éjjel? Mert nappal a Nap az égboltozathoz dörzsölődik, s és olyan hangot, ad, mint amikor az ács cédrusfát fűrészel. Ezért látszik por a napsugárban".
"Jehuda rabbi mondja: Midőn az izraeliták a templomban összegyűltek, egészen össze voltak préselve. Mikor azonban leborultak, a föld kinyújtózkodott alattuk és tágas terük lett. A leboruláskor mindegyik egy rőfnyi helyet foglalt el és 11 rőfnyire nyújtózkodtak ki a Szentek Szentje mögött. (U. o. 21a.)
A Joma 77a. lapján olvassuk, hogy az Úr így szóla Mihály arkangyalhoz: Mihály, a te néped megromlott! Mihály így felelt: Gyönyörködjél közöttük a jókban! Az Úr erre így szólt: Elégetem őket valamennyiüket. Azután így szólt a gyolcsruhás férfiúhoz: Menj a kerék közé a kerubok alá; végy egy marék szenet a kerubok kezéből és dobd a városra! Erre jegyzi meg Chana rabbi: Ha az a szén részben le nem hűlt volna, amikor a kerub kezéből Gábriel kezébe került, akkor egyetlen zsidó se maradt volna meg.
A Talmud többi könyveiben még a következő csodákat" találjuk:
Taanith (böjtnap): 8a. lap. Ami rabbi mondja: Ha olyan korban élsz, amelyben a nap vörös, mint a réz, mert sem eső, sem harmat nem esik: tudd meg, hogy ennek az az oka, hogy nincsenek susogva imádkozók. Mit kell olyankor csinálni? El kell menni olyanhoz, aki a susogva imádkozást érti. Hát ha az elsusogta az imádságot és nem hallgattatott meg, mit kell akkor tenni? Akkor menjen el az ember a kor jámborához, s az imádkozzék sokat érette.
Ha két írástudó van egy varosban, s ezek nem értenek egyet a Halachában, akkor kihívják az ég haragját a világra.
8b. lap. Semuél rabbi idejében éhség és pestis pusztított Ekkor így szóltak ő hozzá: Mit csináljunk most? Két szerencsétlenségért siránkozni: ez nem megy; siránkozzunk csak a pestis miatt, s az éhséget majd elviseljük. Semuél rabbi erre így szólt; Inkább az éhség miatt siránkozzunk, mert, ha az Úr ennivalót ad, azt bizonyára az élőknek (értsd: nem a pestis halottainak) fogja adni.
9b. lap. Ula egyszer Babylonba érkezett és ott esőfelhőket látott. Erre így szólt: Rakjátok el a holmitokat, mert nemsokára nagy eső jön. De, mikor semminő eső sem jött, így szólt: Amint ti, babyloniak, hazudtok, úgy hazudnak a felhőitek is.
Eliézer rabbi mondja: Az egész világ az Óceán vizéből iszik, amely a felhőkben lesz édessé; ebből az következik, hogy a felhők megkeményednek és fölmennek az égbe s mint egy tömlő, fölnyitják a szájukat és magukba szedik az esővizet.
19a. lap. Egyszer fölkeresték Choni rabbit, a "körrajzolót" s így szóltak hozzá: Imádkozzál érettünk, hogy essen. az eső! Ő így felelt: Menjetek és hozzátok be a húsvéti áldozatokhoz való kemencéket, hogy majd az esőben szót ne málljanak. Azután imádkozott, de az eső nem esett. Mit cselekedett erre? Egy kört rajzolt, beleállt és így szólt: Világ Ural A te gyermekeid felém fordították arcukat, mert én nálad mint egy házibarát vagyok; én pedig megesküszöm a te nagy nevedre, hogy ki nem mozdulok innen előbb, míg te meg nem könyörülsz a gyermekeiden. Erre elkezdett az eső csepegni. Most ő így szólt: Nem ilyen esőért kértelek én téged, hanem olyanért, amitől a kutak, árkok, vermek is megteljenek. Erre erősen kezdett az eső esni. Most ismét így szólt: Nem ilyen esőért kértelek én téged, hanem egy jó, áldott. jótékony esőért. Erre elkezdett az eső rendesen esni, úgy hogy az izraeliták Jeruzsálemből a templom-hegyre menekültek. Hordónagyságú csöppek estek.
Egyszer az izraeliták felvonultak az ünnepre Jeruzsálembe s nem vala nekik ivóvizük. Ekkor Nikodemus elment egy úrhoz s így szólt hozzá: Kölcsönözz nekem tizenkét vízforrást az ünnepi zarándokok számára s én adok majd neked tizenkét vízforrást és, ha azt nem adom, akkor .adok tizenkét ezüst-talentumot; és egy bizonyos időt mondott neki. Mikor ez az idő eljött s az eső még nem esett, akkor az az úr reggel elküldött Nikodémushoz s ezt üzente neki: Vagy a vizet, vagy a pénzt küldd el nekem, amit nekem kapnom kell. Nikodémus azonban ezt üzente vissza: Még nem múlt el egészen a nap, amelyet meghatároztunk. Dél felé megint odaküldött az az úr hozzá, Nikodémus ismét visszaüzent: Még mindig van hátra a napból. Erre az az úr elkezdte Nikodémust csúfolni, mondván: Egész esztendőben nem esett az eső, éppen most esne? Azután vígan elment a fürdőbe. Ezalatt Nikodémus szomorúan a templomba indult, beburkolta magát S elkezdett imádkozni, mondván: Világ Ura! Nyilvánvaló és ismeretes előtted, hogy ezt én az ünnepi zarándokok kedvéért tettem. Ekkor az ég azonnal felhőkbe borult s annyi eső esett, hogy a tizenkét forrás megtelt s még ki is ömlött. Mikor az az úr kijött a fürdőből, Nikodémus kijött a templomból s amint találkoztak, Nikodémus így szólt hozzá: Te neked most pénzt kell adnod a fölösleges vízért. Az pedig így felelt: Én ugyan tudom, hogy a Szent a te kedvedért rázta meg a világot, de nekem jogom van a pénzt követelni tőled, mert az eső már a naplemente után esett. Erre Nikodemus visszament a templomba, beburkolta magát, elkezdett imádkozni, s azonnal eloszlottak a felhők s újra kisütött a nap. A rabbik mondják: Három ember kedvéért áldozott le később a nap: Mosch, Jehosua és Nikodemus ben Gorjon kedvéért.
21b. lap. Egyszer az izraeliták ajándékot akartak küldeni a császárunk a elküldtek Nachum által, aki már csodát is élt, egy láda drágakövet és gyöngyöt. Útrakelt tehát s utazás közben este betért egy szállodába. Ott azonban betörtek hozzá, elvették tőle a ládát és megtöltötték földdel. Mikor azután a császár elé járult s fölnyitotta a ládát, a császár le akarta öletni mindazokat, akik a ládát küldtek, mondván: Ti ki akartok engem gúnyolni! Ekkor megjelent Elijahu (Illés próféta) egy zsidó képében s így szólt: Ez a föld talán Ábrahám atyánk földjéből való, mert, mikor ő a port a levegőbe szórta, az a por kardokká és nyilakká változott. Ekkor próbát tettek azzal a földdel egy tartományban, amelyet eddig nem tudtak meghódítani és most csakugyan meghódították azzal a földdel. Ekkor bevitték Nachumot a kincstárba s megtöltvén a ládáját drágakővel és gyönggyel, nagy tisztelettel elbocsátották. Mikor pedig ismét betért abba a szállodába, ezt kérdezték tőle: Mit vittél magaddal. hogy ekkora tiszteletben részesültél? - Azt, amit tőletek kaptam. - Erre ők is földet vittek a császárhoz, mondván: Az a föld, amit Nachum hozott ide, mi tőlünk való. Megvizsgálták tehát ezt a földet is, de, midőn tapasztalták hogy mit sem ér, megölték azokat az embereket.
38a. lap. Abba, aki fürdős és érvágó volt, minden nap kapott üdvözletet a mennyei kollégiumból, Abajje pedig minden péntek este, Raba az engesztelő-nap előestéjén.
22a. lap. Beroka rabbi a Be-Lapath utcában lakott s Elijahu (Illés próféta) ott szokta őt meglátogatni. Egy alkalommal megkérdezte Elijahut: Van-e a piacon egy ember, aki A jövendő élet fia lenne? Nincs! - felelé Elijahu. Mialatt azonban beszélgettek, meglátott egy embert, aki fekete szandált viselt s a ruhája nem volt égszínkék szőrszálakkal díszítve.(Hogy az idegenek nem vehették észre, hogy zsidó.) Ez a jövendő élet fia! - mondá a próféta. Beroka utána futott és megkérdezte: Mi a te mesterséged? Most megyek s holnap megint jövök, - felelé amaz. Másnap megint megkérdezte: Mi a te mesterséged? Én vagyok a börtönőrmester s bezárom a férfiakat is külön, meg a nőket is külön és közéjük teszem az ágyamat, hogy semmi se történjék. Később még két férfi ment arra, s Illés ismét azt mondá: Ezek is a jövendő élet gyermekei. Mi a ti mesterségetek? - kérdé Beroka. Mi bohócok vagyunk, felelék azok.

A vadállatok miatt csak akkor szabad lármázni, ha azok föl vannak dühödve. Mit nevez az ember dühösnek. Ha az az állat megölt két embert és egyet falt föl közülük, akkor fel van dühödve, de, ha mind a kettőt fölfalta, akkor nincs feldühödve. Ebben nincs semmi ellentmondás, mondják a rabbik.
Ula beszéli: Egyszer a farkasok két gyermeket faltak föl és a székelés utján (a végbélen) megint kiadták. Ebből kifolyólag azt a kérdést adták föl a bölcseknek, hogy az az ürülék éppoly tisztátalan-e, mint egy holttetem. A bölcsek kijelentették, hogy a hús tiszta benne, de a csontok tisztátalanok.
23a. lap. Simon idejében történt, hogy az eső csak minden szerda és szombat éjjel (Ezeken az éjjeleken szoktak a Démonok kóborolni s az emberek nem mernek Agrath Machlath leánya miatt kimenni. lásd Pesachim 112. lap.) esett, s mégis, olyan nagyok lettek a zabszemek, mint egy vese s az árpa, mint az olajbogyó, a lencse meg, mint egy arany-dénár. Egy mintát el is tettek belőle.
Egyszer Choni rabbi ment az úton s látta, hogy egy ember szentjánoskenyérfát ültet. Megkérdezte tőle. Hány év múlva fog ez a fa gyümölcsözni? - Hetven év múlva, felelte amaz. - Biztos vagy abban, hogy megéred azt a hetven évet? - Én is találtam már szentjánoskenyér-fákat a világon, amelyeket szüleim ültettek számomra, hát én is ültétek a gyerekeimnek. Ekkor leült Choni, kenyeret tört és most rájött az álom, s aludt hetven évig. Egy nagy szikla befödte őt s eltakarta az emberek szemei elől. Mikor fölébredt, látta, hogy az az ember gyümölcsöt szed arról a fáról. Megszólította tehát: Te vagy az, aki ezt a fát ültette? - Nem, én annak az unokája vagyok. - Aztán látta Choni, hogy az ő nőstény-szamara azóta egy egész nyájat ellett. Erre haza-ment és megkérdezte: Él meg Choninak, a "körrajzolónak" (lásd fentebb a 19. lapon) a fia? - A fia nem él már, de az unokája még él. Erre így szólt: Én vagyok Choni, a "körrajzoló". De az emberek nem hitték el neki. Erre elment az iskolába, elkezdett ott magyarázni s hallotta, amint a tanítványok mondották: Ez a tanítás nekünk olyan világos, mint aminő Chonié, a "körrajzolóé" volt. Erre így szólt: Én vagyok az. De azok sem hitték el neki s nem mutattak iránta tiszteletet. Erre elbúsulta magát és meghalt. Abba Chilkija volt Choninak az unokája. Ha a világnak esőre volt szüksége, akkor a rabbik őneki szoktak üzenni, hogy imádkozzék esőért. Egy alkalommal azonban a rabbik elől kiment a mezőre, azután fát szedett, hazament, megvacsorált, fölment a háztetőre és csak azután állt a rabbikkal szóba s le is kérte az esőt.
23b. lap. Chanan, az "elrejtőző" a fent említett Choni leányának a fia volt. Ha esőre volt szüksége, akkor a rabbik ő hozzá küldték az iskolás gyerekeket, akik megragadták a ruháját s így kiabáltak: Atyánk! Atyánk! Adj nekünk esőt! - Miért hívták ezt a Chanan "elrejtőzőnek"? Azért, mert mikor esőért imádkozott, az árnyékszékbe szokott elrejtőzni.
Mani rabbi ezekkel a szavakkal szokott Jizchai rabbihoz menni: Az én apósom házának gazdagjai bosszantanak engem. Ez így szólt: Hát legyenek szegényekké. És azok elszegényedtek. Máskor ismét így panaszkodott: ők szorongatnak engem. A rabbi most így felelt: Hát legyenek gazdagok. S azok újból meggazdagodtak. Egyszer meg ezt mondta: Az én feleségem nem tetszik nekem. - Hogy hívják? - Hanna (Anna.) - Hát legyen Hanna szép. És Hanna megszépült. De nemsokára megint panaszkodott; Veszekszik az asszony velem. - Hát akkor legyen megint csúnya. És Hanna megcsúnyult. Más alkalommal két tanítvány kérte őt: Imádkozzék az Úr érettünk, hogy bölcsek legyünk. Ő azonban így felelt: Egyszer bírtam a hatalmat, de elküldtem.
24a. lap. Egyszer napszámosok dolgoztak José rabbi földjén, s az idő későre járt és nem volt kenyerük. Ekkor így szóltak az ő fiához: Éhesek vagyunk. Egy fügefa állott s a fiú így szólt ahhoz:
Fügefa, fügefa, adj gyümölcsöt, hogy atyám munkásainak legyen ennivalójuk. A fügefa erre gyümölcsöt termett s a munkások ettek. E közben megjött az apja és így szólt: Te fárasztottad a Teremtődet, hogy a fügefa idő előtt megteremje a gyümölcsét, halj meg tehát te is idő előtt! És meg is történt. - Volt e rabbinak egy szép leánya s egyszer észrevette, hogy valaki betörte a kertkerítést, hogy a leányt láthassa. Megszólította az illetőt: Mi akar ez lenni? Rabbi, felelt az, ha már nem vagyok arra méltó, hogy feleségül vehessem, hát arra se legyek méltó, hogy egyszer láthassam? Erre a rabbi így szólt a leányhoz: Leányom, te szívfájdalmakat okozol az embereknek; térj vissza poraidba, hogy az embereknek ne kelljen éretted szenvedniük. És úgy is történt. Ha a rabbi nőstény-szamarát egy napra bérbe adta, akkor este föltették a napibért a szamár hátára s az hazavitte az istállóba. Ha az összeg több vagy kevesebb volt, akkor a szamár el nem mozdult a helyéből. Egyik nap rajtafelejtette valaki a hátán a szandálját s a szamár addig el nem indult, míg azt a pár szandált le nem vették a hátáról.
Eleázár rabbi egyszer egy zuz (sou) ára búzát vett és beszórta a gabonatartóba. Mikor aztán a felesége kinyitotta a gabonatartó ajtaját, látta, hogy az egészen tele van.
24b. lap. Jehuda rabbi látta egyszer, hogy két ember kenyérrel dobálja egymást és így szólt: Úgy látszik, bőség van a világon. Fölemelte tekintetét és éhínség támadt. A rabbik ekkor ezt kérdezték Kahana rabbitól: Hallottuk, hogy az Úr bejáratos Jehuda rabbinál, eszközölje ki tehát, hogy ő azon a kapun jöjjön ki, amelyik az országútra nyílik. Ki is eszközölte és amint Jehuda rabbi az útra kiment. nagy népcsődületet látott. Mi történik itt? - kérdé. - Egy kosár datolyáért veszekszenek, amit most ad el valaki. -Úgy látszik, éhínség van a világon. Ezután így szólt a szolgájához: Húzd le a, szandáljaimat! - A szolga lehúzta az egyik szandálját s ettől megeredt az eső. Mikor azonban azt parancsolta, hogy a szolga a másik szandált is húzza le, megjelent Elijahu (Illés próféta) és így szólt: A Szent ezt mondta: Mihelyt a másik szandált lehúzod, ő szétrombolja a világot.
Mari rabbi mondá: A Pappa folyó partján álltam és olyan angyalokat láttam, akik kormányosok képében homokot hordtak, hogy azzal a hajót megtöltsék s abból a homokból finom mész lett. Ő azonban odakiáltott: Ne vegyétek, mert itt valami csoda van! Másnap reggel búzával megtöltött ládák érkeztek Parsinából.
Chanina rabbi utazott s elérte az eső. így szólt tehát: Világ Ura! Az egész világ kényelemben van, csak Chanina van szükségben. Erre az eső megszűnt. Amikor hazaért, megint így szólt: Világ Ura! Az. egész világ kényelemben él, csak Chanina van szükségben. Erre újból megeredt az eső.
Papa rabbi böjtöt rendelt, de nem jött eső. Erre elkedvetlenedett, lenyelt egy tányér gerstlit, megint imádkozott, de nem jött eső. Ekkor Nachman rabbi így szólt hozzá: Nyeltél volna le még egy tányér gerstlit, akkor lett volna eső. Ez fölbátorította őt, úgy, hogy azután lett is eső. Jehuda rabbi mondá: Mindennap így szól egy visszhang: Az egész világ az én fiam, Chanina végett tápláltatik és az én Chanina fiam megelégszik egy kosár szentjánoskenyérrel egyik péntek estétől a másikig. Az ő felesége péntek este be szokta fűteni a kemencét és (szegénysége miatt) szégyenből beledobott valamit, hogy füst legyen. Volt neki egy gonosz szomszédasszonya, aki így szólt: Mi itt eszünk, neki meg nincs semmije, mire jó hát ezt Odament és kopogott az ajtón. Chanina felesége szégyellte magát és bement a szobába. Azonban egy csoda történt, mert amint a szomszédasszony belenézett a kemencébe, az tele volt kenyérrel, kaláccsal, Chanina felesége szokva volt a csodákhoz;
2l5a. lap. Egyszer így szólt Chaninához a felesége;
Meddig fogunk még mérgelődni? Kérd az Istent. hogy adjon nekünk valamit. Chanina imádkozott s egyszer csak megjelent neki egy kéz amely egy arany-asztallábat nyújtott neki. Azután a felesége álmot látott: az igazak háromlábú arany-asztalnál ültek, míg Chanina egy kétlábú asztalnál ült. Chanina tehát ismét imádkozott s az arany-asztalláb elvétetett tőle.- Egy pénteken látta, hogy a leánya szomorkodik. Megkérdezte' tehát: Mért vagy olyan szomorú? - Fölcseréltem az olajos-edényt az ecetes edénnyel s ebből töltöttem meg véletlenül a szombati mécset. A rabbik azt tanítják, hogy ez az ecetes-mécses égett egészen a szombat esti áldásig. Chaninának ökrei is voltak. Egyszer így szóltak neki: A te ökreid károkat okoznak nekünk. - Hát ha károkat okoznak, akkor falják fel őket a medvék, ha pedig nem, akkor mindegyikük egy medvét hozzon haza a szarvai között. Este csakugyan mindegyik ökör úgy jött haza, egy medvével a szarvai között.
Eleázár rabbi szorult helyzetben volt, úgy, hogy egyszer, amikor eret vágatott, nem tudott utána mást enni, csak fokhagymát, amit a szájába dugott. Elgyöngült és elaludt, Mikor azután a rabbik hozzá jöttek látogatóba, látták, hogy álmában sír és nevet s egy fénysugár tör elő a homlokából. Mikor fölébredt, megkérdezték a rabbik: Miért sírtál meg nevettél? - A Szent ült itt mellettem s én megkérdeztem, hogy meddig kell még nekem ezen a világon kínlódnom. Eleázár fiam, jó lesz, ha én a világot megfordítom, akkor talán szerencsésebb órában fogsz születni. Melyik idő hosszabb, kérdém én, amit már leéltem, vagy, amit még élni fogok. - Az az idő, amit már leéltél. - Ha úgy van a dolog, akkor nem kívánom, hogy te a világot megfordítsd. - Akkor hát azért, hogy így beszéltél, a jövendő életben tizenhárom tiszta balzsamos folyót adok neked, akkorákat, mint az Euphrat és a Tigris, amikben aztán gyönyörködhetsz. - Ez az egész, egyéb semmit - kérdém én. - Hát a társadnak mit adjak? - Szeretném azoknak az osztályrészét, akik semmit se kapnak. - Erre az Úr egy fricskát adott a homlokomra, mondván: Eleázár fiam, én megnyilazlak téged.
Chana rabbi böjtöt rendelt el, de eső nem jött. Végre tehát így szólt: Te ég, te ég, takard be az arcodat! Az ég azonban nem takarta be. Erre ő így szólt: Ni, minő szemtelen. az ég! Erre aztán megeredt az eső.
25b. lap. Rabba mondá: Én láttam Ridja angyalt (aki az eső fölé van rendelve). Hasonlított egy borjúhoz, a körmei egyenesek voltak s ő a felső és az alsó vizek között állott. Egyiknek azt mondta: Gyűjtsd össze vizeidet! A másiknak meg: Bocsásd ki vizeidet! Mert így és így cselekedett velem. - Azért mégis bocsáss meg neki, mert ő olyan nagy ember a Tórában. - A ti kedvetekért megbocsátok neki, de máskor ne csináljon ilyet!
28b. lap. A rabbik tanítják: Mikor a templom először leromboltatott, a fiatal papok seregestül gyűltek össze, kezükben a szentély tányérjaival s fölmentek a szentély tetejére és így kiáltottak: Világ Ura! ha mi nem vagyunk méltók, hogy sáfárjaid legyünk, hát átadjuk neked a tányérokat. S ezzel az ég fölé hajítottak a tányérokat. Ekkor egy kéz jelent meg s elkapta a tányérokat, mire a papok beleugrottak a tűzbe.
Megillah (Eszter könyve): 7b. lap. Purim ünnepén annyit kell innia az embernek, hogy Haman átkozódása és Mordechaj hálaadása között ne tudjon semmi különbséget tenni. Babba és Zera rabbik együtt tartották a Purim ünnepi lakomát és berúgtak. Ekkor Babba agyonütötte Zerát. Másnap azonban irgalomért könyörgött és feltámasztotta őt. (ugyanez áll a Sanhedrin 65b. lapján.)
Moéd-Katan (félünnep): 17a. lap. Egyszer egy kutya megette a rabbik cipőit, és nem tudta meg senki; azt hitték, hogy ellopta valaki ,és egy tolvajt száműztek is. Ekkor tűz tört elő a kutya farkából és megemésztette, a tolvajt
25a. lap. Mikor Hona rabbi meghalt, Abba rabbi így beszélt róla: A mi mesterünk méltó volt arra, hogy az Istenség rajta nyugodjék, csak Babylon bűne akadályozta ezt. Nachman (vagy Chanan) rabbi erre Ezekiel próféta 1. fejezetének szavait vetette ellen, amelyek szerint az Úr igéi a kaldeusok földjén intéztettek a prófétához. Erre az atyja rácsapott a szandáljával s így szólt: Nem megmondtam neked, hogy ne alkalmatlankodjál az egész világnak! Végre Chija rabbi így szólt: Én fogom őt a sírba vinni, én végeztem vele 18 éven át az egész Talmudot, nekem sohasem volt pollúcióm, továbbá én szolgáltam őt ki s ismerem minden cselekedetét. Mikor pedig a sírba bevitte, Jehuda jobbra és Chizkija balra feküdt atyjától, Chija rabbitól. Ekkor Jehuda így szólt Chizkijához: Kelj föl a helyedről, mert nem illik feküdni, mikor Hona rabbi kint áll. Mikor pedig Chizkija fölállt, egy tűzoszlop emelkedett föl vele és, amint ezt Chaga rabbi meglátta, nagyon megijedt.
Mikor Hona és Hammuna rabbik lelke elköltözött, temetésükkel egy hídhoz értek, s ott a szamarak megálltak. Ekkor egy arab (tajita) azt kérdezte, hogy mit jelent ez? Azt felelték neki, hogy a törvénytudók egymás iránti tiszteletüknek adnak kifejezést; az egyik azt mondta: Mester, menj te előre! Az arab pedig így felelt: Az én ítéletem szerint Rabba rabbi menjen előre. Erre Rabba szamara elindult, de az arabnak legott kiestek a záp- és szemfogai. Ekkor így szólt egy tanítvány: Egy tisztes sarjadék jött Babilonból, a háború könyvét hozván magával; a pelikán és majom. találkozott, hogy a pusztulást és szerencsétlenséget együtt lássák, amely Sinearból jött.
Mikor Abahu rabbi meghalt, az oszlopok könnyeket hullattak, Jósé rabbi halálakor Sepphoris csatornáiból vér ömlött, Jákób rabbi halálakor nappal felragyogtak a csillagok, Chija rabbi halálakor tüzes kövek estek az égből, Menachem rabbi halálakor a szobrok laposakká lettek, hogy lemezekként leheteti őket felhasználni, Tanchum rabbi halálakor a meghalt királyok szobrai összetörtek, Elisib rabbi halálakor 70 betörés történt Nehardeában, Hadmmuna rabbi halálakor jégdarabok esetek az égből, Rabba és Rab Jósé halálakor az Euphrat és Tigris hidjai megcsókolták egymást, Mesarsaja rabbi halálakor a datolyapálmák töviseket termettek. Mikor Meir rabbi meg Jochanan rabbi meghalt, füst szállt fel Acher sírjából. Halála után a leánya Rabbihoz fordult élelemért, kérvén, hogy tekintsen atyja Tóratudományára s ne a cselekedeteire. A leány e szavaira tűz szállott alá és körülnyaldosta a padot, amelyen Rabbi ült.
Hagigah (ünnepi áldozat): 4a. lap. Mikor Jósé rabbi a Példabeszédek könyve 13. fejezetének 23.. versét olvasta: "Némelyik ítélet nélkül ragadtatik el" (a héberben így áll) - így szóla: Hát némely embernek idő előtt kellene elköltöznie! Valóban; mert például Bibi rabbi is járt a halál angyalánál, amikor az így szólt a követéhez: Hozd nekem el Mirjamot, az asszonyok fésülőnőjét. Az elment és elhozta Mirjamot, a gyermeknevelőt. Én Mirjamot, az asszonyok fésülőnőjét akartam, - mondá a halál angyala. Hát akkor ezt visszaviszem, - mondá a követ. De, ha már idehoztad, viszonzá a halál angyala, hadd tartozzék azok számába, akik rám szállottak. Hogyan történt ez meg azzal a nővel? Egy égő forgácsot vett a kezébe, amikor a kemencét söpörte, s az a forgács a lábára esett és így elégett. A csillagzata akarta így, hogy ő ide kerüljön. Bibi rabbi ekkor így szólt a halál angyalához: Van erre engedélyetek, hogy így járjatok el? A halál angyala így felelt: Hát nincs megírva, hogy "némelyik ítélet nélkül ragadtatik el? A rabbi így szólt: De az is meg van írva a Prédikátor könyve 1. fejezet 4. versében: Egyik nemzedék megy, a másik nemzedék jön". A halál angyala erre így felelt: Én nem adom át a halál őrének (akinek Duma a neve), hanem ezek velem keringenek és kóborolnak a világban, míg az éveik betelnek. Erre a rabbi így szólt: És végre mi történik velük? A halál angyala így felelt: ha az egyik kiváló tudós, akkor az életévei megtoldatnak és azokért kárpótlást nyer.
Sanhedrin (Synedrium) 52a. lap. Abba-Joae mondja, hogy annak idején két láng jött ki a szentélyből, ez a két láng eloszlott négyfelé és Abironék orrlyukába hatolt. Őket magukat elégette, de a ruhájukat nem.
Az 59b. lapon olvassuk, hogy az első embernek a hús élvezése nem volt megengedve. Jehuda rabbi azonban néhány sorral alább azt mondja, hogy az első ember ott ült az Édenben s az angyalok égi pecsenyét sütöttek neki és bort küldöttek be. Hát van égi hús is?
Simon rabbi egyszer utazott és két oroszlán jött neki szembe morogva. Erre ő a 103. zsoltár 21. versét citálta rájuk, mire az égből két darab hús esett alá, az. egyiket megették az oroszlánok, a másikat otthagyták. Fölvette tehát s elvitte az iskolába és megkérdezte, hogy nem tisztátalan-e. Erre azt felelték neki, hogy az égből nem esik le semmi tisztátalan még akkor sem, ha valami egy szamár alakjában esik le.
A 64a. lapon olvassuk: A jámbor Illésről beszélik, hogy körüljárt Jeruzsálem utcáin, hogy az éhségtől földagadtakat összeszedje. Egyszer talált egy gyermeket, aki a szemétdombon feküdt. Ez egy bálvány-szobrocskát vett elő a kebeléből és addig csókolta, míg a hasa megrepedt s a bálvány földre esett, a gyerek meg rája... Azután három napig sírtak és böjtöltek, amikor is egy cédula esett le az égből e felírással: Igazság. Azután a bálvány géniusza kijött a szentélyből és amint megfogták, kiesett egy szál haja, mire olyan kiáltást hallatott, hogy négyszáz mérföldnyire elhallatszott. Ekkor becsukták egy kazánba és leólmozták. Megint imádkoztak aztán s arra kijött a bűn géniusza. Mikor pedig ez három napig be vala csukva, kerestek egy aznap tojt tojást egy betegnek, de nem találták. Ezért kiszúrták a géniusz szemét, aminek folytán most már az embereket nem tudja vérfertőzésre csábítani.
65b. lap. Chanina és Osaja rabbik minden péntek este a Teremtés Könyvével foglalkoztak és egy hároméves borjút teremtettek, amit azután megettek.
Raba mondja, hogy a jámborok, ha akarnák, még egy világot is tudnának teremteni. Teremtett is egyszer egy embert és elküldte Zera rabbihoz. Mikor pedig az megszólította azt az embert, de az nem felelt, így szólt hozzá: Ahá, te a társaimtól való vagy. Hét csak térj vissza poraidba. (65b. lap.)
A 67b. lapon mondja Asi rabbi, hogy egyszer látta Karna apját, amint az orrából selyemgolyókat fújt ki.
Eliezer rabbi mondja, hogy az ördög nem tud egy árpakásánál kisebb állatot, de egy teve nagyságú állatot sem tud már teremteni - mondá Papa rabbi.
Rabh beszéli, hogy látta, amint egy arab a tevéjét kardjával fölaprította s azután elkezdett előtte dobolni s a teve föltámadt.
Zeéri egyszer vett Alexandriában egy szamarat. Mikor azonban itatni akarta, a varázs feloldatott s ő ott maradt a puszta nyeregdeszkán, a, csacsi eltűnt.
Jannaj egyszer betért egy vendéglőbe és ivóvizet kért Midőn pedig egy asszony satitát adott neki (ez egy vízből és lisztből való ital), látta, hogy az asszony ajkai mozognak. Leöntött az italból egy kicsit és látta, hogy skorpiók vannak benne. Erre így szólt hozzájuk: Én ittam a tietekből, most ti is igyatok az enyémből. Mikor az asszony az italt megízlelte, szamárrá változott. Erre Jannaj ráült és kilovagolt az útra.
Azonban jött az asszonynak egy barátnéja, feloldotta a varázst s emberünk látta, hogy egy asszonyon lovagol.
68a. lap. Eliézer rabbi mondja: Egyszer Akiba rabbival utaztam s ő így szólt hozzám: Mester, beszélj nekem valamit az uborkatermelésről. Ekkor én szóltam valamit és az egész föld tele lett uborkával. Erre ő így szólt hozzám: Mester, te megmutattad nekem, hogy miként kell ezeket ültetni, most mutasd meg, hogyan kell őket összegyűjteni. Ekkor ismét szóltam valamit és az uborka mind egy helyre vala gyűjtve.
Joakimnak, Juda királyának koponyáját Pereda rabbi nagyapja megtalálta Jeruzsálem kapuja előtt ezzel a fölírással: "Ezt és még valamit". Kétszer is eltemette, mindig előbújt. Becsavarta hát selyembe és hazavitte. A felesége meglátta a koponyát s elmondta a szomszédasszonyoknak Ezek ráfogtak, hogy az ura első feleségének a koponyája az. Az asszony erre bedobta a koponyát a kemencébe. Ez volt az a "még valami," amely büntetésképpen érte a rossz. királyt. (82a. lap. Ugyanez áll a 104a. lapon is.)

A 106b. lapon olvassuk, hogy mihelyt Jehuda rabbi csak az egyik cipőjét lehúzta, rögtön eső lett.
Makkoth (ostorozás): l0a. lap. Ha egy tanítót kiközösítenek, akkor vele együtt az iskolája is kiközösíttetik. A Tóra biztosit ugyan oltalmat, de csak a halálangyallal szemben. Így történt egyszer, hogy Chisda rabbi az iskolában tanult s a halál hírnöke nem mert hozzá közelíteni, mert az ő szája nem hagyta abban a tanulást. Ekkor az angyal felült az iskola előtti cédrusfára s ez letört alatta, arra a rabbi abbahagyta a tanulást s akkor az angyal megfogta.
11a. lap. Midőn Dávid a levezető csatornákat ásta, a tenger előbuggyant és el akarta önteni a világot; ekkor ő azt kérdezte, hogy szabad-e az Isten nevét egy cserépre írni s azt a tengerbe dobni, hogy az visszatérjen a medrébe? De senki nem szólt erre semmit,
24b. lap. Egyszer Gamáliel, Eleázár és Akiba rabbik mentek az úton és hallották Róma zaját a Capitoliumtól 120 mérföldnyire. .
Sebuoth (az eskü): 29b. lap. Sapor király idejében volt egy kígyó, amely 13 köteg szalmát evett meg.
Aboda zara (idegen kultusz): 10b. lap. Antoniusz császár egy földalatti folyosót építtetett, mely az ő lakásától Rabbi lakásáig vezetett, s minden nap két. szolgát vett magához, akik közül egyet Rabbi ajtajánál, a másikat a saját háza ajtajánál megölte; azt is megbeszélte vele, hogy, ha ő hozzá megy, egy embernek sem szabad nála lennie. Egy nap mégis ott találta Chanina rabbit. Így szólt tehát: Nem megmondtam neked, hogy, ha én hozzád jövök, senkinek sem szabad itt lennie? Az pedig felelé: Ez nem ember fia. Erre a császár így szólt Chaninához: Menj és mondd annak a szolgának, aki az ajtónál alszik, hogy jöjjön he. Mikor Chanina kiment, a szolgát halva találta. Erre így szólt: Mit csináljak most; bemegyek és jelentem, hogy halott, csakhogy az a baj, hogy nem szabad rossz hírt vinni; ha itt hagyom és elmegyek, ez meg a császár lekicsinylése lesz. Ekkor irgalomért könyörgött és a szolgát föltámasztotta és beküldte. Erre a császár így szólt: Tudom ugyan, hogy a legkisebb is közületek tud halottakat feltámasztani, de mégse legyen itt senki, ha én hozzád jövök. Minden nap kiszolgálta a császár a rabbit; ő adta oda neki az ételt és italt; mikor a rabbi le akart feküdni az ágyba, a császár lefeküdt az ágy elé és így szólt: Hágj reám és feküdj az ágyba. ő azonban felelé: Nem illik egy királyt oly kevésre becsülni. A császár azonban így szólt: Bárcsak a másvilágon is zsámolyod lehetnék! Erre a rabbi biztosította, hogy a világ királyai közül egyedül ő fog a mennybe jutni,
28b. A szemhályog a halálangyal előhírnöke. Micsoda szer van ez ellen? Ruta mézzel vagy erős borban. Minden esetben vegyen az ember egy ugyanoly nagyságú szőlőszemet és tegye reá és pedig fehéret a világos színű szemre, sötétet a fekete szemre. A daganat a láz előhírnöke. Micsoda szer van ez ellen? Az ember bökjön rá hatvanszor és hasítsa fel keresztben és hosszában. De ezt csak akkor tegye, ha a daganat hegye nem fehér; ha azonban már fehér, akkor mar nem veszélyes. Jákob rabbinak fájdalmai voltak az alfelében. Ami rabbi (mások szerint Asi rabbi) a következőket rendelte neki: az ember tegyen hét bíborvörös aloémagot egy inggallérba, csavarja körül egy hajtinccsel, mártsa be fehér gyantába, égesse el és hintse be vele magát. Ez jó akkor, ha a fájdalom kívül van, de mit tegyen. az ember, ha az mélyen van? Az ember olvassza fel egy kecske faggyúját, amelyik még nem vetélt el, aztán kenje be magát vele; Vagy égessen el három, árnyékban szárított töklevelet és kenje be magát azzal.
Zebahim (véres áldozatok): 64a. lap. Jochanan rabbi mondá: Jöjj és lásd, mily nagy hatalmuk van a papoknak, mert nincs könnyebb, mint a madarak golyvája és trágyája és néha 30 rőfnyire is eldobja ezeket a pap. (A könnyű tárgyakat tudvalevőleg nehéz messzire vetni.)
113b. lap. Jannai rabbi mondá: Noé egy fiatal egyszarvút is vitt a bárkába, Rabba azonban. azt mondja: Én magam láttam egy fiatal egyszarvút, amelyik csak egynapos volt és mégis .olyan nagy volt, mint a Tábor hegye. És milyen nagy a Tábor hegye? Negyven mérföld. A nyaka károm mérföld hosszú volt, a feje pedig másfél mérföld. Ha ganéjt eresztett ki, eltorlaszolta vele a Jordán folyót. (Hát hogyan lehetett volna ekkora állatot a bárkába fölvenni?) Jochanán rabbi ezt mondá: Noé csak a fejét vette be neki s az orrszarvú csak az orra hegyét nyújtotta be a bárkába.
116a. lap. Az izraeliták azt kérdezték Bálaám-tól: Micsoda lárma ez, amit hallottunk? - ő pedig felelé: A Szentnek kincsesházában egy drága dolog. van, mely nála a világ teremtése előtt 974 nemzedékkel már elrejtve vala és most akarja azt gyermekeinek átadni.
Menachoth (életáldozatok): 29b. lap. Jehuda rabbi mondá: Mikor Mózes fölment a magasba, ott találta a Szentet ülve, amint koszorúkat (koronákat) csinált a betűkre és így szólt hozzá: Világ Ura, ki tart téged vissza? Az Úr pedig felelé: Egy férfiú, aki sok nemzedék végén fog lenni, az ő neve Akiba b. Joseph. Világ Ura - folytatá Mózes - engedd őt látnom! - Menj hátra! - Mózes hátrament és leült. Akiba tanítványai 80 sorának végén, de nem tudta, hogy azok mit beszélnek. Ekkor ereje is elgyöngült. Mikor Akiba egy bizonyos dologhoz ért, így szóltak a tanítványai: Rabbit honnan tudod ezt? - Ez. Mózesnak egyik tanítása (Halacha) a Sinai hegyről. - Ekkor Mózes lelke megnyugodott. Majd ismét az Úr elé lépett és így szólt: Világ Ura! Egy ilyen embered van neked és én általam akarod a törvényt (Tora) adni? - Hallgass! - mondá az Úr - így jutott eszembe.
41a. lap. Egyszer egy angyal Katthinát egy vászontakaróba burkolózva találta s így szólt hozzá: -Katthina, Katthina! Nyáron vászontakaró, télen köpenyeg, mi lesz hát a zizith-tel? ( a mi zsidaink cicisznek mondják.)
Jebamoth (a sógornéról): 62b. lap: Akiba rabbinak 12 ezer pár tanítványa volt (a talmudisták ugyanis párosan tanulnak), akiknek lakóhelye Gabath-tól (erősség Galileában, melyet Heródes épített) Antipatrisig (város Palesztínában Joppé-tól északkeletre) ért és mindnyájan egyszerre haltak meg, mert egyik a másikat kevésre becsülte. Ezáltal a világ puszta lett, míg végre Akiba rabbi a mi rabbijainkhoz délre jött és közölte velük tanításait.
77b. lap. Midőn Jehosua rabbi haldoklott, így szólt az Úr a halál angyalához: Menj és tedd meg a kívánságát! Midőn a halál a rabbi előtt megjelent, ez így szólt hozzá: Mutasd meg az én helyemet a paradicsomban. A halál angyala így felelt: Legyen! A rabbi pedig így folytatá: Add ide a késedet, mert megrémítesz az úton. Az angyal odaadta. Mikor pedig odaértek, a halálangyal föltette a rabbit a Paradicsom falára és megmutatta neki a helyét. A rabbi azonban most az angyalt faképnél hagyva, a falról hirtelen beugrott a Paradicsomba. A halál angyala megragadta a köpenye csücskét, de a rabbi vissza-kiáltott; Esküszöm (So soll ich leben!), hogy nem megyek ki többé. Erre a halálangyal már csak azt kérte, hogy legalább a kését adja vissza. De ezt nem akarta odaadni. Most azonban egy égi szózat hallatszott: Add neki vissza, mert az kell neki a teremtményeknél! Illés próféta pedig így kiáltott: Csináljatok helyet Levis fiának! Csináljatok helyet Levis fiának! Midőn pedig a paradicsomban körüljárt, ott találta Simeon rabbit is, aki 13 olvasztott aranyból készült székeken ült.
A halálangyal fel szokta keresni Chanina rabbit, aki neki jó barátja volt. Mikor a rabbi haldoklott, így szóltak az égben a halálangyalhoz: Menj és teljesítsd a kívánságát! Ez elment és megmutatta magát a rabbinak. A rabbi pedig így szólt: Hagyj még 30 napig élni, amíg tanulmányaimat átismétlem. A halál-angyal megengedte. A 30 nap elteltével megint elment hozzá és megmutatta magát. Ekkor Chanina. megint így szólt hozzá: Mutasd meg a helyemet a paradicsomban. A halálangyal így felelt: Jól van, legyen! Erre Chanina így szólt: Add ide a késedet, mert még rámijesztesz az úton! A halálangyal erre ezt mondá: Talán te is úgy akarsz velem bánni, mint az a társad? Erre Chanina így szólt: Hozzál nekem egy Tóra-tekercset és nézd meg, hogy áll-e abban valami írva, amit én meg nem tartottam? A halál angyala erre azt kérdezte: Nem ültél-e náthás ember mellé a Thorát tanulni? (A náthások terjesztik ugyanis a betegségeket.)
Midőn pedig Chanina meghalt, tűzoszlop szállt le az égből s odaállt közéje és az. emberek közé.
103b. lap. Rabbi halála napján egy égi szózat a következőket hallatta: Mindazoknak, akik Rabbi évfordulati gyászünnepélyén részt vesznek, a másvilági élet biztosítva van. Egy mosóember, aki mindennap jelen volt a Rabbiról tartott gyászbeszédeknél, éppen. azon a napon nem volt ott. Mikor ez az égi szózatot meghallotta, fölment a tetőre, levetette magát a földre és meghalt. Akkor az égi szózat ezeket a szavakat hallatta: Az a mosóember is el van rendelve az örök életre.
111b. lap. A közönséges népbeli emberek nem fognak új életre kelni. - Egykor Izrael földje sült kenyeret és finom ruhákat fog teremni. A búza pálma nagyságúra fog nőni s a hegyek csúcsáig érni. Az Úr szelet hoz elő az ő kincses házából, mely megtanítja a búzát s attól lehull annak lisztje, az ember kimegy, szed egy marékkal s abból ellátja magát és egész háza népét táplálékkal. Akkor egy búzaszem akkora fog lenni, mint az ökörnek két veséje. Ne csodálkozzál ezen, mert, íme egyszer egy róka a répába fészkelt és mikor megmérték a kölkeit, 60 szefforiszi litrát nyomtak. Jose rabbi beszéli, hagy Sichinben a következő dolog történt: Egy atya egyszer mustárágakat hagyott a fiának, melyek közül egyik meghasadt s kilenc káb mustármagvat találtak benne, a fájából pedig befödték a fazekasok egy kunyhóját. Simeon rabbi mondá: A mi apánk egy káposztatorzsát hagyott nekünk s mi később létrán másztunk fel arra. - A jövendő világban az ember egy szőlőfürtöt kocsin fog vinni vagy hajón s aztán házának egy sarkába teszi s annyit fog abból élvezni, mint egy nagy hordóból és nem lesz szőlőfürt, amelyen 30 korsó bor ne lenne. Izrael földjén nem lesz terméketlen fa, amely legalább annyit ne teremne, amennyit két nőstény szamárnak kell vinnie.
111b. lap. Chija rabbi Res-Lakisnak gyermektanítója volt a egyszer három napig elmaradt. Ekkor Res-Lakis ezt kérdezte tőle: Miért maradtál el olyan sokáig? Ő pedig felelé: Atyám egy szőlővesszőt hagyott nekem, melyről az első napon 300 fürtöt metszettem le, melyek mindegyike egy hordó mustot adott; a második napon 300 fürtöt metszettem le róla, melyek közül minden második egy hordó mustot adott; a harmadik napon olyan 300 fürtöt metszettem le róla, melyek közül minden harmadik egy hordó mustot adott, s én többet mint a felét gazdátlan j6-szágnak jelentettem ki. Res-Lakis ekkor így szólt hozzá: Ha nem maradtál volna el három napig, akkor az a szőlő még többet adott volna. Rami egyszer Berak lakosaihoz ment s ott kecskéket látott, melyek fügefák alatt legeltek s az alatt a méz csak úgy csöpögött a fügékből, a kecskékből meg a tej és össze-keveredett a mézzel. Jákob rabbi mondá: Ludtól (Lydda) Ónóig 3 mérföld; egyszer hajnalban útra keltem és bokáig jártam a fügemézben. Res-Lakis mondá: Én egyszer magam láttam, hogy a Szefforisz melletti vidéken tíz mérföldnyi hosszban és szélességben folyt a méz. Babba mondja: Én láttam, hogy Izrael országában egy helyen tej és méz folyik, s ez a vidék oly nagy, mint Be-Michsétől Akra-Fulbanakéig, vagyis 22 mérföld hosszú és 6 mérföld széles. Chelbo és Jose rabbik egyszer egy helyre jöttek s ott olyan körtével kínálták meg őket, mely olyan nagy volt, mint egy lábas Hino faluban. Jehosua rabbi egyszer Gabla faluba ment s akkora szőlőcsutkákat látott ott, mint egy borjú.
112a. lap. Mikor Sera rabbi felköltözött Izrael országába, nem talált hidat, tehát kötélbe kapaszkodva kelt át. Chija rabbi mondja: Egykor Izrael földjén minden erdei fa gyümölcsöt fog teremni.
Kiddusm (eljegyzések): 31a. lap. Pelemo szokta mondani: Nyíl van a sátán szemében. Egyszer éppen az engesztelőnap előestéje volt, megjelent az ördög egy szegény ember képében és kopogott az ajtón. Egy darab kenyeret adtak neki. Ekkor a Sátán így szólt: Egy ilyen nagy napon, aminő ma van, minden ember a házában ül és nekem künn kell lennem? Ekkor beeresztették a házba s adtak neki még egy darab kenyeret. Most megint megszólalt: Egy ilyen nagy napon, aminő ma van, minden ember az asztalnál ül, csak nekem kell állnom ? Most az asztalhoz hívták és leültették. Azonban telis tele volt keléssel meg varral, amikkel az-tán undorító dolgokat cselekedett Erre Pelemo rászólt: Ülj illendőképpen! A sátán azonban így szólt: Adj inkább egy pohár bort! Odanyújtották neki a poharat. A sátán köhögött s a torhát beleköpte a pohárba. Erre rárohantak, de ő halottnak tetette magát. Eközben azt a hírt terjesztette az utcán, hogy Pelemo megölt egy embert. Pelemo tehát elfutott és elrejtőzött egy árnyékszékben, A sátán utána ment és leborult előtte. Midőn azonban látta, hogy Pelemo gyötrődik, fölfedezte magát előtte és így szólt hozzá: Miért beszéltél te úgy? Hát mit mondjak? Hát mondja azt az úr, hogy: Az irgalmas keljen fel a sátán ellen!
Gittin (a válásról): 45a. lap. Nachman rabbi leányai a puszta kezükkel szokták az ételt a fazékban megkavarni. Hát történt egyszer, hogy elfogták őket és Rab Ilist is elfogták velük együtt. Egy nap aztán Ilis mellé egy olyan ember került, aki a madarak beszédét értette. Ehhez az emberhez éppen egy holló ment és valamit mondott neki, Mit mondott az a holló? - kérdé Ilis attól a madárértő embertől. Ez így felelt: Azt mondta a holló: Ilis, menekülj! Rab Ilis erre így szólt; Az a holló hazudik, én nem fogok a szava után. menni. De most meg egy galamb jött s ez is azt mondta. Erre Ilis így szólt: Izrael népe a galambbal hasonlíttatik össze, tehát én velem biztosan valami csoda fog történni. Megyek azonban és megnézem, hogy Rab Nachman leányai még most is oly jámborak-e, mint azelőtt és őket is magammal viszem. Ha az asszonyoknak valami beszélnivalójuk van egymással - gondolta magában - akkor azt az árnyékszéken végzik el. Ezért ő is az árnyékszékre ment. Ott meg is hallotta, amint azok így beszéltek: Ázok a férfiak, akik minket elfogtak, szintén a mi férjeink, akárcsak azok a férfiak, akik bennünket Nehardeában bírtak; minek menekülnénk el tehát innen? sőt inkább mondjuk meg elfogóinknak, hogy vigyenek innen messzire bennünket, hogy férjeink ne jöhessenek utánunk, ha meghallják elfogatásunkat, hogy kiváltsanak bennünket. - Ekkor Ilis elmenekült azzal az emberrel együtt és csoda is történt vele. Csónakon ment át, de azt az embert megtalálták és megölték. Mikor pedig azok a lányok is visszajöttek, Ilis megmondotta róluk, hogy varázslás útján kavarták kezükkel a fazékban az ételt.
56b. lap. Egy kakas és egy tyúk miatt dúlták fel a Királyhegyet (Tur Malka). Szokásban volt ugyanis, hogy, amikor egy jegyespár esküvőre ment, egy kakast és egy tyúkot vittek előttük. Ez által azt akarták kifejezni: Legyetek termékenyek és szaporodjatok, mint a csirkék! Egy napon ilyen nászmenet egy római csapattal találkozott s a katonák elvették a kakast meg a tyúkot. Erre a zsidók megrohanták a katonákat és leverték őket. A császárnak jelentés ment a dologról, hogy a zsidók .fellázadtak ellene. A császár erre ellenük vonult. Volt a zsidók közt azonban egy Bar Daroma nevű férfiú, aki egy mérföldnyire tudott ugrani, s aki sokat leütött az ellenség seregéből. A császár levette fejéről a koronát, letette a földre és így szólt: Világ Ura! Ha neked úgy tetszik, ne adj át minket és a birodalmat egy ember kezébe! Bar Daroma pedig egy árnyékszékre ment, hogy a szükségét végezze és odament egy sárkány, kitépte a beleit, aminek következtében meghalt. A császárt annyira megrendítette ez a csoda, hogy ismét elvonult. A zsidók e fölötti örömükben elkezdtek enni és inni s akkora kivilágítást rendestek, hogy a pecsétgyűrűbe vésett figurát egy mérföldnyire meg lehetett látni. A császárnak azonban igen rosszul esett ez a győzelmi ünnep és így szólt: a zsidók nevetnek énrajtam! És akkora sereggel vonult ellenük, amely, mint Asi rabbi mondja, 300.000 kardos vitézből állt s három nap és három éjjel 60 miriád várost mészároltak le.
Hasonló históriát találunk az 57a. lapon, ahol Bitther városról azt mondják, hogy 80.000 hadikürtös említtetik. Eliézer, a "nagy" rabbi mondja: Két patak van Bikath Jadaunban, amelyek a bölcsek számítása szerint részben vért tartalmaznak. Hét évig szüreteltek a népek az izraeliták véréből, amit trágya gyanánt használtak.
Chija rabbi mondá: Nebusoradan, a darabontok feje abban a völgyben 211 miriád embert ölt meg és
Jeruzsálemben 94 miriádot, úgy hogy a vérből egész folyamok lettek. Jehuda rabbi mondá: 400 gyűlésház volt Bitther városában, mindegyikben 400 tanító volt 8 mindegyik előtt 400 iskolás gyerek ült.
A Nedarim 2aa. lapján. olvassuk, hogy Sabur király idejében volt egy kígyó, amely 12 kéve szalmát nyelt el egyszerre.
A Sóta 10a. lapján olvassuk, hogy a Sámson két válla között 60 rőf távolság volt.
Baba kamma (első kapu): 16a. lap. A kan-hiéna hét év alatt átváltozik denevérré, a denevér hét év múlva székáccsá (örvös galamb, héberül árpád), székács hét év múlva átváltozik kaméleonná (arokh), ez meg hét év múlva kígyóvá, a kígyó pedig hét év múlva kísértetté. Az ember hátgerince hét év múlva kígyóvá változik, de csak akkor, ha az ember az áldásimánál nem szokott meghajolni.
Az 50b. lapon olvassuk, hogy Nehonja kútásónak a leánya beesett egy nagy kútba, amit hírül vittek Hanina rabbinak. Ez az első órában így szólt: Békesség. A második órában megint azt mondta: Békesség. A harmadik órában azt mondta: ő már eljött. Megkérdezték erre a leányzót, hogy ki hozta fel, mire így feleli: Egy kos jött le hozzám, amelyet egy aggastyán vezetett. Erre a rabbihoz fordultak: Próféta vagy te-? - Nem vagyok én próféta, sem prófétának fia, de gondoltam, hogy ennek a jámbor embernek a gyermeke nem járhat szerencsétlenül az apja munkájától. Azonban a leánya mégis meghalt a szomjúságtól.
Baba mezia (középső kapu): Az 59b. lapon elmondatik, hogy Eliezer rabbi tanításának bizonyságára egy szentjánoskenyérfa száz rőffel (némelyek szerint négyszáz rőffel) rukkolt odébb. Mikor ez sem volt elég a publikumnak, akkor a vízcsatornát rukkoltatta odébb. De ez sem lévén elég: meghajoltak az épület falai és agyonütéssel fenyegették a kételkedőket. Majd pedig az égből hallatszott egy szózat, hogy Eliezer magyarázatát kell elfogadni. Jehosua rabbi azonban erre is csak azt mondta, hogy az nem az ég volt. Jehoshua rabbi is azt hangoztatta, hogy erre a szózatra nem kell adni, mert már a Sinai hegyen is úgy adatott a törvény (Ex. 23. 2.), hogy a többség szerint kell dönteni. - Naam rabbi pediglen találkozott Illés prófétával és kérdezte, hogy mit csinált a Szent, áldott legyen ő, abban az órában. Ez pedig felelé: örült és így szólt:
Az én gyermekeim legyőztek engem!! - Azon a napon összehordtak minden dolgot, amit Eliezer rabbi tisztának jelentett ki és elégették. Azután szavaztak és kiközösítésre ítélték. De most azt kérdezték: Ki fogja ezt neki tudtul adni! Erre Akiba rabbi így szólt: Én akarok menni, mert, ha egy alkalmatlan ember közli vele, akkor ő az egész világot (!) romba dönti. És mit tett Akiba rabbi? Tiszta feketébe öltözött Aztán Eliezer előtt négy rőfnyi távolban leborult. Mi van ma teveled, Akiba? - kérdé Eliezer. - Mester - felelé ez - úgy látszik, a kollégák visszahúzódtak tőled. Ekkor ő is megszaggatta ruháit, lehúzta cipőjét, lefeküdt a földre és könnyek potyogtak szemeiből... Ebben a pillanatban nagy csapás érte a világot: az olajfa, a búza és az árpa tönkrement. Sőt némelyek szerint három kovász is megerjedt az asszonyok kezén. Óriási jajgatás vala egész világon, mert minden, amire Eliezer a szemét rávetette, elégett. Ugyanekkor Gamáliel rabbi is hajón utazott s oly óriási hullám keletkezett, hogy majd elmerültek; persze ő mindjárt kitalálta, hogy ez mind Eliezer ben Hyrkanos rabbi miatt történik. Végre fölállt Eliezer (a lábaira) és így szólt: Világ Ura! Nyilvánosan tudva van előtted, hogy én ezt sem. nem a magam, sem nem atyám házának tiszteletére fettem, hanem a te tiszteletedre, hogy többé ne legyen veszekedés Izraelben. - Erre a tenger tombolása elmúlt. - Ema-Salom, Eliézer rabbi felesége, aki Gamálielnek testvére vala, ezen borzasztó esemény után nem hagyta többé az urát a földre borulni.
84a. lap. Eleázár rabbit pediglen nagyon bántotta a lelkiismerete a kivégzések miatt. A felesége minden este 60 dunnát tett alája, s reggelre 60 kád vért és váladékot szedtek ki alóla. Reggel 60 féle ételt készített neki a felesége, amit mind megevett és jobban lett. A felesége azonban nem eresztette az iskolába, nehogy a rabbik rátörjenek, mert haragudtak reá, mivel soknak rokonát becsukatta. - Később hajósok küldtek neki 60 rabszolgát, 60 zacskó pénzt és 60 féle ételt készítettek neki, amit ő megevett. - Egyszer elment az iskolába, ahová 60 féle vért hoztak neki asszonyoktól, amely vérekről nem tudtak, hogy havibajból, vagy sérülésből származnak-e. Ő ezeket mind tisztáknak (azaz sérülésből származóknak) jelentette ki. Midőn pedig e miatt a rabbik zúgolódtak, így szólt: Ha nekem van igazam, akkor legyen azoknak az asszonyoknak mind fiúgyermekük, ha pedig nincs igazam, akkor legyen egy leány közöttük. És erre mind fiúgyermek született s az ő tiszteletére mindet Eleázárnak nevezték. Halála előtt, mivel félt, hogy a rabbik érdem szerint bánnak vele, meghagyta feleségének, hogy hagyja őt holta után is zsöllyéjében és ne féljen. tőle. Így is maradt 22 évig. Azt beszélte a felesége, hogy ha egy szál haját kihúzta a halottnak, vér jött ki a helyéből. Egy napon féreg jött ki a füléből. Az asszony erre megszomorodott, de megjelent álmában az ura s megmagyarázta, hogy ez csak büntetés azért, mert egyszer, megszóló beszédet végighallgatott. Ezalatt folyton jöttek a peres felek, megálltak kívül az ajtó előtt, hangosan előadtak az ügyet és a halott felelt nekik onnan a zsöllyéből. A városba pedig ezalatt nem jött be egy rossz állat sem. Végre a rabbik rájöttek, hogy Eleázár meghalt s el akarták temetni atyja sírjába. Azonban azt egy kígyó vette körül. Így szóltak tehát: Kígyó, kígyó, nyisd ki szádat, hogy a fiú atyjához mehessen. Erre a kígyó kinyitotta száját.
Zera rabbiról olvassuk, hogy száznapos böjtöt tartott, hogy a pokol tüze rajta erőt ne vehessen. Minden 30 napban ki is próbálta magát ez irányban: befűtött egy kemencét, belement és leült, s a tűznek semmi hatalma sem volt rajta. Egyszer 'azonban a rabbik nagyon megbámulták, s ő elégette a combját. Ettől fogva égett combú kicsikének hívták.
A 85b. lapon beszéli Habiba rabbi, hogy látott egyszer egy tanítványt, akit Illés próféta meg szokott látogatni s akinek szemei este élénkek voltak, reggel pedig úgy néztek ki, mintha a nap perzselte volna ki őket. Megkérdezte a rabbi ennek okát s a tanítvány így felelt: Kértem Illést, mutassa meg nekem a tudósokat, amint az égi kollégiumba fölmennek. Erre ő így felelt: Mindegyiket megnézheted, csak Chijáét nem szabad megnézned. Miről lehet azt megismerni? Mindegyik mellett angyalok mennek, amint föl- és lemennek, csak Chijáé mellett nem, mert az magától megy föl és le. Én azonban nem tudtam magamat visszatartani és megnéztem. Ekkor azonban két tüzes szikra ugrott reám és megvakították a. szemeimet. Következő reggel elmentem a sírjához, ráborultam és így szóltam: Én a mester tanítását akarom tanulni. Erre egészséges lettem.
Illés próféta gyakran szokott Rabbis iskolájában megfordulni. Egy újhold napján azonban nagyon elkésett, amiért Rabbis kérdőre vonta őt. Illés így mentegette magát: míg én Ábrahámot felöltöztetem, a kezeit megmosom, aztán ő imádkozik, megint lefektetem és éppen így Izsákot meg Jákóbot... Hat miért nem egyszerre öltözteted fel őket? - Azt hittem, hogy buzgón imádkoznak irgalomért és a Messiás mielőbbi eljöveteléért. Van-e hozzájuk hasonló ezen a világon? - kérdék a prófétát. - Van, s ezek Chija rabbi és az ő fiai. - Erre a rabbi böjti napot rendelt el és Chija rabbit fiaival együtt az imádkozó emelvényhez állította. Mikor pedig Ő azt mondotta: ő (az Úr) adja a szelet - a szél elkezdett fújni; ő adja az esőt - elkezdett az eső esni; ő megeleveníti a holtakat - megmozdult a világegyetem; aztán így szóltak az éghez: Ki nyilatkoztatta ki ezt a titkot a világnak? - Illés - volt a felelet. Ekkor előkeresték (az égben) Illést és 60 tüzes ütést mértek reá. Erre Illés úgy tetette magát, mint egy tüzes medve, futkosott Chijáék között és szétkergette őket.
Sámuel, a naptártudós volt Babbis orvosa. Egyszer megfájdult a rabbi szeme és Sámuel így szólt hozzá: Csinálok neked egy keveréket. - Azt én nem bírom ki. - Külsőleg foglak vele bekenni. - Azt sem bírom ki. - Erre Sámuel a keveréket egy csövön eresztette be a vánkosa alá, s a rabbi jobban lett. Ennek fejében a rabbi "ordinálni" akarta Sámuelt, de ez nem sikerült. Ne fáradjon a mester, - szólt Sámuel - és láttam az Ádám könyvét, s abban meg van írva, hogy Sámuel, a naptártudós bölcsnek fog neveztetni, de rabbinak nem; ő általa fog Rabbi meggyógyulása történni.
Chama rabbi, Chasa leányának fia beszéli, hogy Rabba rabbi üldözés által halt még. Följelentették a kormánynál. hogy 12000 embert tart vissza az adófizetéstől. Kiküldtek erre egy királyi hivatalnokot. de Rabba rabbi Akrába menekült, onnan meg Agmába, onnan Sichinbe, onnan Zerifába. Itt azonban ugyanabba a fogadóba talált a csalhatatlan rabbi beszállni, ahová a királyi hivatalnok szállt. A hivatalnoknak egy táblát készítettek, két pohárba italt öntöttek neki, aztán elvették a táblát, s a hivatalnok arca hátrafordult (a démonok erőt nyertek az ital által fölötte). Mit csináljunk most, - kérdék Rabbától - hisz ez mégis királyi hivatalnok. -.Készítsetek neki megint egy táblát, töltsetek neki egy pohárral, aztán vegyétek el a táblát és jobban lesz. Jobban is lett és így szólt: Tudom, hogy az az ember, akit keresek, itt van. Meg is találták Rabbát, de a hivatalnok azt mondta, hogy ha megölik őt Rabba miatt, nem fogja elárulni, de ha kínzás alá vetik, akkor elárulja. Aztán becsukta egy kamrába. Rabba erre elkezdett irgalomért siránkozni, mire megnyílt az alapfal és ő a mezőre menekült. Ott felült egy datolyapálmára és tanulmányozta a törvényt. Ezalatt az égi kollégiumban összevesztek azon, hogy ha a kiütés esetén a folt előbb látható, mint a fehér haj, akkor az illető tisztátalan, ha pedig a fehér haj látható előbb, mint a folt, akkor tiszta. Ha azonban ezek a jelek kétesek, ebben az esetben - így mondta az Úr - az illető tiszta; az egész égi kollégium azonban azt mondta, hogy tisztátalan. Erre így szóltak: Ki döntsön mostan? Rabba ben Nachmani döntsön, mert ő azt mondta, hogy ő egyedül áll a kiütések törvényeinek ismerésében. Ekkor követet küldtek érette. A halál angyala azonban nem mert hozzá közelíteni, mert a szája nem hagyott fel a tanulással. Ezalatt szél kerekedett és belefújt a nádasba. És a csalhatatlan rabbi, aki tudósabb volt az egész mennyországnál, ezen egyszerű dolog által be lett csapva: megijedt, hogy vadászsereg üldözi és így szólt: Jobb nekem, ha lelkem nyugalomra tér, mint hogy ellenségeim kezébe kiszolgáltassam. Mikor így a lelke meg-tért a nyugalom helyére, azonnal megfelelt a vitás kérdésre, mondván: Tiszta, tiszta. Erre egy égi szózat hallatszott: Üdv neked, Rabba, Nachmani fia, a te tested tiszta és lelked is tisztán vált el! Ekkor Pumbedithában egy cédula esett le az égből, melyre ez vala írva: Rabba ben Nachmani meghívatott az égi kollégiumba. Abajje, Rába és mind a tudósok kimentek tehát, hogy vele foglalkozzanak, de nem találták a helyet. Kimentek tehát a mezőre s egy helyen sok madár állt s őket beárnyékozták. Azt hitték tehát, hogy ott van. Három nap és három éjjel gyászoltak, amikor megint egy cédula esett le, melyen ez állott: Aki magát elkülöníti, ki van közösítve. Erre hét napig gyászoltak, midőn egy harmadik cédula esett le az égből: Menjetek békével haza! - Azon a napon, melyen Rabba lelke nyugalomra tért, olyan szél támadt, hogy egy arabot tevéstől a Papa folyam egyik partjáról a másikra röpített át. Mikor pedig azt kérdezte, hogy mit jelentsen ez, megmondták neki, hogy Rabba rabbi meghalt! Ekkor ő így szólt: Világ Ura! az egész világ a tied és Rabba ben Nachmani a tied; te a Rabbáé vagy és Rabba a tied; miért rombolod hát szét a világot? Erre a vihar lecsöndesült...
Ebből a görcsokozó sok butaságból tán elég egyelőre ennyi. Csak azt csodáljuk, hogy Szabolcsi még mindig nem közölte ezeket a lapjában, pedig közölhetné ha mindjárt valamennyit allegóriának tartja is, amint füllentette...
114b. lap. Abahu rabbit elvitte Illés próféta az Édenbe, mert panaszkodott, hogy szükséget szenved, és ott azt mondta neki: Terítsd ki a ruháidat és szedj ezen levelekből. Meg is tette. Mikor pedig kifelé ment, egy hangot hallott: Ki élvezi úgy az örök életet, mint Rabba ben Abahu! Erre lerázta magáról a leveleket és eldobta. Azonban az illatuk benne maradt a ruhájában, aminek folytán az 12 ezer dénárért kelt el s ezt az összeget szétosztotta vejei között. (Lásd a Paradicsomról szóló fejezetet!)
Baba bathra (utolsó kapu): 58a. lap. Volt egyszer egy mágus, aki halottakat ásott ki és mikor Tóbi sírboltjához ért, ez megfogta a szakállát. Abajje ezt meglátta és így szólt a halotthoz:
Ugyan, kérlek, ereszd már el! Következő évben megint odament a mágus, Tóbi megint megfogta a szakállát, de most Abajje kérésére sem eresztette el, ollót kellett Abajjénak hozni és a mágus szakállát levágni.
73a. lap. Rabba mondja, hogy neki a hajósok azt beszélték, hogy az a hullám, amely a hajót elmeríti, úgy jelenik meg a hajó orránál, mint egy fénysugár és, ha ráütnek egy bottal erre a hullámra, amelyen ez a fölirat van: Jah, a seregek Ura, Amen, Amen, Sela, akkor elcsöndesül.
Ugyancsak Rabba mondja: A hajósok beszélték, hogy egyik hullámtól a másikig 300 mérföldnyi út van s a hullámok magassága szintén 300 mérföld. Egyszer egy hullám olyan magasra emelt bennünket, hogy egy csillag fekhelyét láttuk; ha még magasabbra emelt volna, akkor az a csillag megpörkölt volna bennünket. Akkor egyik hullám a másiknak így kiáltott: Pajtás, valamit ott feledtél a földön: Majd én elpusztítom!
A 73b. lapon beszéli Rabba rabbi, hogy egyszer látta Ahrimant, Lilith fiát, amint Mahuza falainak szélén szaladt. Lent egy lovas rohant utána, de nem bírta elérni. Egyszer két lovat nyergeltek neki a Rognag két hídjára s ő egyikről a másikra ugrándozott, két serleg volt a kezében borral, egyikből a másikba öntögetett s egy csöpp sem esett belőle a földre.
Rabba rabbi beszéli: Egyszer láttam egy fiatal egyszarvút, amely oly nagy volt, mint a Tábor-hegye. Milyen nagy a Tábor hegye? Négy mértföld. A nyaka kerülete három mérföld vala, a feje pedig másfél mérföldnyi. Midőn kiürítette magát, a ganéja eltorlaszolta a Jordán folyót.
Beszéli továbbá Rabba bar Hana: Egyszer láttam egy békát, mely oly nagy volt, mint Hagronja vára. Milyen nagy Hagronja vára? Hatvan házat tesz ki. Aztán jött egy kígyó és elnyelte a békát, aztán jött egy nőstény holló s elnyelte a kígyót, aztán rászállt egy fára. Mekkora nagy lehetett ez a fa? És Papa bar Sámuel rabbi hozzáteszi: Ha én magam ott nem lettem volna, nem hinném ezt.
Szintén Rabba bar Hana beszéli: Egyszer hajón utaztunk és láttunk egy nagy halat, amelynek orrába valami csípőféreg mászott be. A hal kifuttatta a vizet s ezzel a férget is a partra lőtte. Ez a féreg oly nagy volt, hogy hatvan várost rombolt össze, hatvan város evett belőle és hatvan város lakói sózták be a húsát és minden szemgolyójából háromszáz hordó olajat eresztettek ki. Mikor egy év múlva arra jártunk, akkor már annak a féregnek a bordáit használták fel a városok építésénél.
Ugyancsak az említett tekintély mondja: Hogy egyszer, amint megint hajón utaztak, megint láttak egy halat, amelynek hátára homok rakódott le s abból oly dúsan nőtt ki a fű, hogy ők szárazföldnek nézték annak a halnak a hátát. Kiszálltak tehát rá, sütötték főzték a "gyepen", mikor egyszer csak elkezdte bántani a meleg a halat és megfordult. Ha a hajó nem lett volna ott a közelben, a jeles rabbi a tengerbe fordult volna. No még egy "csodát" az idézett rabbitól! Persze ez is hajón történt. A hajó egy nagy halnak két uszonya között haladt három nap és három éjjel, mialatt a hal fölfelé, a rabbiék pedig lefelé eveztek. Babbi Dimi a tanú, hogy a hajó oly gyorsan haladt. hogy míg ő egy fazék vizet fölmelegített, azalatt a hajó hatvan mérföldet tett meg. És ez a hal a kisebbek közül vala! - Aztán láttak egy madarat, mely csak bokáig állt a vízben, de a feje az égboltozatig ért. A rabbiék azt hitték, hogy ott sekély a víz, tehát ki akartak szállni, de egy mennyei hang kiáltott rájuk, hogy ne merjék megpróbálni, mert egy ács hét évvel ezelőtt ejtette itt be a vízbe a fejszéjét és az a fejsze még most sem ért le a fenékre!
A 74a. lapon beszéli Rabba, hogy egyszer pusztában utaztak s olyan kövér libákat láttak, hogy a kövérségtől kiesett a tolluk s alattuk egész folyamokban úszott a kövérség. Erre ő megkérdezte a libákat, hogy lesz-e bennük része neki az örök életben. Erre az egyik liba feleletül a szárnyát, a másik a combját emelte föl.
Nevezett rabbi egyszer járt a tisztítóhelyen is, ahol ezt a feleletet kapta: Mózes és az ő tanítása igazság, mi pedig hazugok vagyunk!
Ez a rabbi egyszer tudni akarta, hogy hol ér össze az ég a földdel. Már fent is volt és kenyeres kosarát letette az ég ablakába. Mire azonban imádságát elvégezte, a kosár eltűnt, mert azalatt az ég kereke tovább fordult.
Johanan rabbi beszéli, hogy egyszer hajón utaztunk és láttunk egy halat, mely kidugta fejét a vízből; a szemei akkorák voltak, mint egy holdvilág s úgy futta a vizet, akár két folyó Surában.
Saphra rabbi beszéli, hogy egyszer hajón utazott s láttak egy halat, mely kidugta fejét a vízből. Két szarva volt neki, melyekre ez volt vésve: Én a tengernek egy parányi teremtménye vagyok és 300 mérföldet teszek ki, most megyek, zsákmánya leszek a Leviathánnak.
Ugyancsak Johanan rabbi beszéli: Egyszer hajón utaztunk és láttunk egy ládát, melyben drágakövek és gyöngyök voltak, s halak vették a ládát körül. Leszállt egy búvár és föl akarta hozni, de egy hal észrevette s meg akarta a combját harapni. Erre a búvár egy tömlő ecettel öntötte le, ekkor azonban egy égi szózat hallatszott: Mit akartok ti Hanina feleségének a ládájával, mely a jámborok részére van egykorra eltéve?
Jehuda rabbi beszéli: Egyszer hajón utaztunk és láttunk egy drágakövet, melyet egy kígyó vett körül. Leszállt egy búvár a kőért, de ekkor egy kígyó jött elő .és el akarta nyelni a hajót. De ekkor egy holló szállt le, elharapta a kígyó fejét. A vértől piros lett a víz, mire egy másik kígyó jött oda, visszatette a leharapott fejet s az előbbi kígyó megint élt s megint .el akarta nyelni a hajót. De most megint egy madár szállt oda, megint elharapta a kígyó fejét, mire a búvár elvette a drágakövet és feldobta a hajóra. Minálunk voltak besózott madarak és amint a drágakövet rájuk tettük, azok elszálltak vele.
Hona rabbi beszéli: Egyszer a pusztában utaztunk és volt nálunk egy comb, melyet szétszedtünk és a fűre raktunk: míg fát hoztunk, a comb megint egész lett. Mikor pedig egy hét múlva oda visszatértünk, a szén még mindig égett. Midőn később Amemarhoz mentem, ő így szólt; Az a fű az egészség füve volt s az a szén rekettyefából volt.
Hólin (magánáldozatok): 7a. lap. Pinkász rabbi, Jair fia, egyszer a rabok kiváltása ügyében utazott s a Ginaj folyóhoz érve, így szólt: Ginaj, válj ketté, hogy átmehessek, különben. azt bocsatom rád büntetésül, hogy sohse folyjék benned víz. Erre a folyó kettévált. Pinkász mellett pedig ott állt egy ember, aki búzát vitt a húsvét ünnepére. Pinkász tehát így szólt a folyóhoz: Válj ketté ezen ember előtt is, mert ő a parancsot teljesíti. A folyó erre kettévált ő előtte is. De volt velük még egy tajita is, aki kísérte őket. Pinkász tehát megint így szólt: Válj ketté ez előtt is, nehogy azt mondja: így bánnak azzal az emberrel, aki őket kíséri. És a folyó harmadszor is kettévált. Erre mondá José rabbi: Mennyivel nagyobb ez a férfiú, mint Mózes és az a 600 ezer zsidó (akiket kivezetett Egyiptomból)! Mert ott csak egyszer vált ketté a tenger/itt meg a folyó háromszor vált ketté. Pinkász rabbi oly nagy volt, mint Mózes és az a 600 ezer együttvéve!
59b. lap. A császár így szólt Jehosua bon Chananja rabbihoz: A ti Istenetek oroszlánhoz hasonlíttatik. (Cf. Amos 3. 8.) A rabbi erre így felelt: De nem közönséges oroszlánhoz, hanem egy Be-Ilai-béli (szálaserdei) oroszlánhoz. - Én látni szeretném - folytatá a császár. - Erre a rabbi Istenhez imádkozott és az oroszlán elbocsáttatott a helyéről. Mikor pedig 400 mérföldnyire vala, elkezdett ordítani, minek következtében a terhesek abortáltak és Róma falai összedűltek. Mikor 300 mérföldnyire. volt, megint ordított, s ettől az embereknek a záp- és egyéb fogai kiestek, s a császár is leesett trónjáról a földre. Ezért így szólt a rabbihoz: Kérlek, könyörögj Istenhez, hogy az oroszlán térjen vissza helyére. A rabbi imádkozott s az oroszlán visszatért helyére.
Nidda (havitisztulás), 20b. lap. Egyszer egy asszony havifolyási vért hozott Eleazár rabbi elé; ott volt Amí rabbi is; Eleazár megszagolta a vért és így szólt: Ez megkívánástól eredő vér. Mikor Eleazár kiment, Ami rabbi beszédbe ereszkedett az asszonnyal, aki így beszélte el a dolgot: Az uram úton volt és én megkívántam őt. - Iphra Hormis, Sabur király anyja, havifolyási vért küldött Rabához; ott volt Obajda rabbi is; Raba megszagolta a vért és így szólt az asszonyhoz: Ez megkívánástól eredő vér. Erre az asszony így szólt fiához: Lásd, mily bölcsek a zsidók! - Azután hatvanféle vért küldött neki és Raba mindenikről megmondta, hogy milyen vér az. Az utolsó egy féreg (tetű) vére volt, s ezt nem ismerte meg. Azonban égi segítséget kapott ebben a dologban is, mert éppen egy olyan fésűt küldött neki, amin egy féreg volt megölve. Ekkor a királyné így szólt: A zsidókat szívem legbensejébe zárom.
24b. lap. - Abba Saul mondja: Én sírásó voltam és a halottak csontjait szoktam nézegetni. Aki tisztán issza a bort, annak a csontjai el vannak égve; aki kevert bort iszik, annak a csontjai feketék; aki mértékletesen iszik kevert bort, annak a csontjai zsírosak; aki többet iszik, mint eszik, annak a csontjai feketék; aki mértékletesen eszik és iszik, annak a csontjai zsírosak.
A rabbik tanították: Abba Saul, mások szerint Jochanan rabbi mondja: Én sírásó voltam s egyszer egy őzbak után szaladtam és beleütköztem egy lábszárcsontba. Három mérföldet futottam azon lábszárcsont mellett és nem értem el az őzet ás a lábszár-csontnak sem volt vége. Amikor visszajöttem, azt mondtak, hogy az Ognak, Bázán királyának lábszárcsontja volt.
Abba Saul mondá: Én sírásó voltam s egyszer megnyílt alattam egy barlang s én beleestem egy halottnak szemgolyójába egész az orromig. Mikor visszajöttem, azt mondták nekem, hogy az Absalomnak a szemgolyója vala. Abba Saul korának legmagasabb embere volt.

Talmud- bogarak.

Ide iktatjuk mindazokat a válogatott hülyeségeket, amiket a Talmudban tárgy és vonatkozás nélkül százszámra találunk.
Berakhoth 4b. lap. Eleázár mondá Abina rabbi nevében; Mindaz, aki Dávid dicséreti énekét (144. zsoltár) napjában háromszor elolvassa, biztos lehet afelől, hogy ő a jövendő világ gyermeke.
5a. lap. Jizhak rabbi mondá: Ha az ember a Semát az ágyban olvassa, hasonló ahhoz, aki kétélű kardot tart a kezében. Mindazoktól, akik a Semát az ágyban olvassák, eltávoznak a kísértetek.
5b. lap. Binjámin rabbi mondja: Két dologra ügyeltem egész életemben: hogy az imádkozásomat lefekvés előtt elvégezzem s hogy az ágyam észak-déli irányban legyen fölállítva. Chama rabbi mondja:
Mindaz, akinek ágya észak-déli irányban áll, fiúgyermeket kap. Nachman rabbi mondja: Annak a felesége nem hoz a világra koraszülöttet.
8a. lap. Chahina rabbi mondá: 903 halálnem lett teremtve a világba; a legsúlyosabb ezek közül a torokgyík s mindenik közül legkönnyebb a csók közben való meghalás.
14a. lap. Ha valaki köszönti felebarátját, mielőtt imádkozott volna, az olyat cselekszik, mintha abból bálványt csinált volna.
Jóna rabbi mondja: Aki hét napig alszik, anélkül, hogy valamit álmodna, az gonosznak neveztetik. Chija rabbi mondja, aki magát a Tóra szavaival jól tartja és arra alszik egyet, annak nem fognak rossz hírt vinni.
24b. lap. Ha valaki imádságnál áll és nyálka jön a szájába, akkor engedje a köpenyén szétfolyni.
28b. lap. Tahchum rabbi mondja: Aki imádkozik, annak annyira meg kell hajolnia, hogy a hátgerincének minden csontjai megrezdüljenek. Ula rabbi szerint úgy meg kell hajolnia, hogy a szíve táján egy mély ráncot lásson. Chanina rabbi azt mondja: Elég, ha a fejét meghajtja, több nem szükséges.
31b. lap. Ha egy részeg ember mondja az imádságot, ez olyan, mintha bálványimádást gyakorolna. Mindazoknak, akik szombatön böjtölnek, eltépetik a 70 évre szóló ítéletük.
33a. lap. Egy skorpió miatt nem szabad az imádságot megszakítani. Egy ártalmatlan ökörtől távozzék az ember 50 rőfnyire, egy gonosz ökörtől pedig, amennyire a szem lát, sőt menjen föl a háztetőre és lökje le maga után a létrát. Semuel azt mondá: Ez
csak egy .fekete ökörre nézve áll és csak a Nisan hónap napjaiban, mert akkor az ördög ugrál annak szarvai között.
34b. lap. Chanina rabbi, mikor egy betegért imádkozott, meg szokta mondani: Ez élni fog, ez meg fog halni. Ezért kérdék tőle, hogy honnan tudja ezt, ő így felelt: Ha az imádság a számban könnyen folyik, akkor tudom, hogy meghallgatást nyer, ha pedig nem, akkor ez azt jelenti, hogy az illető el van veszve.
Történt egyszer, hogy Chanina és Jochanan rabbik a Tórát tanulni mentek és Jochanan fia azalatt megbetegedett. Ez így szólt: Chanina fiam, könyörögj érette. Chanina a fejét térdei közé tette és irgalomért esedezett. Ekkor Jochanan így szólt: Ha én a fejemet egész nap a térdeim közé nyomtam volna is, mégsem részesültem volna figyelemben. Kahana rabbi mondja: Szemtelen az, aki szabad síkon (vagy völgyben) imádkozik s aki bűneit felsorolja.
Jochanan rabbi azt mondja, hogy csak olyan házban szabad imádkozni, amelynek ablaka van.
43b. lap. Hat dolog nem illik egy írástudóhoz: ne menjen parfümözve az utcára, ne menjen ki éjjel egyedül, ne járjon foltos cipőben, ne mulasson asszonnyal az utcán, ne időzzék tudatlanok társaságában és ne menjen utolsónak az iskolába.
47a. lap. Aki az Áment hosszan mondja ki, annak az évei és napjai meghosszabbíttatnak.
51a. lap. Jehosua rabbi beszéli, hogy neki a halál angyala azt mondta többek közt, hogy akkor ne álljon az asszonyok elé, amikor temetésről jönnek, mert akkor ő, a halál angyala táncol ott egy karddal és szabadságában áll bárkit leütni.
Álomfejtések. Berakhoth 55a. lap. Chisda rabbi mondá: Minden álom jelent valamit, amely böjt által támad. - Saláta égy hordó nyílásán: üzleted keserű lesz. Hús egy hordó nyílásán: borod megsavanyodik. Hordó egy datolyapálmán: üzleted édes lesz. gránátalma: üzleted drága lesz. Ordító fiatal szamár: uralkodó leszel. Két répafej: két botütést kapsz. 'Egy falat bedőlni látni: határtalan javakat fogsz kapni;
Féreg a kezeden: moly esik a selyemruháidba. Hollók az ágyon; feleséged sok férfival fajtalankodott. Folyam, kút, madár, edény, béka: békét jelent. Tök, viasz, nád: mind jót jelent. Aki ökörhúst eszik, gazdag lesz, akit ökör megdöf, annak gyerekei lesznek, akit ökör megharap, arra fájdalmak fognak jönni, akit ökör megtapos, annak hosszan útja áll, aki ökrön lovagol, az magasra jut, akin ökör lovagol, az meghal. Elefánt: csodát látsz. Aki álmában megrakott szőlőtőkét lát, annak felesége nem fog idétlent szülni. Olajfák: sok gyermek. Kecske: az év meg lesz áldva. Liba: bölcsesség. Aki libával hál, az iskolafőnök lesz. Kakas: fiúgyermek. Tyúk: remélhetsz szép kertet és örömet is. Aki a haját nyírja, annak az jót jelent Aki a haját és a szakállát is nyírja, annak az egész rokonsága számára is jót jelent. Csónak: jó hír. Aki álmában háztetőre mászik, az méltósághoz jut. Akit álmában a rendőrség elfog, annak oltalomban lesz része. Aki magának álmában eret vág, annak vétkei megbocsáttatnak. Aki álmában kígyót lát, arra örökség vár. Mindenféle ital jót jelent, a bort kivéve. Majom és tengeri macska nem jót jelent. Ha halott jön a házhoz, az békességet jelent.
55a. lap. Ase rabbi mondja: Aki egy városba ér és attól fél, hogy a gonosz szellemek megbabonázzák, az vegye a jobb-hüvelykujját a balkezébe s a, balhüvelykujját a jobb kezébe és mondja: Én, N. N., fia N. N. -nek, József magvából származom, akin a gonosz szemnek nem volt hatalma. Aki a saját gonosz szemétől fél, az nézzen az orrának a balfelére. Aki beteg, az ne tudassa az első napon senkivel, nehogy a szerencsecsillagát elrontsák.
56b. lap. Aki álmában olajjal öntözi az olajfát, az az anyjával hált. Aki azt álmodta, hogy a szemei egy-mást csókolták, az a nővérével hált. Aki almában a holdat csókolta, az egy izraelitának a feleségével hált. Aki álmában egy mirtuszcsokrot taposott szét, az egy eljegyzett hajadonnal hált. Akinek álmában galambok jöttek az ágyába, az sok asszonyt szennyezett be.
61a. lap. Nachman rabbi mondja, hogy aki egy folyón átmenvén, egy asszony után halad, annak nem lesz része az örök életben. A rabbik azt tanítják, hogy két vese van az emberben, az egyik a jóra ösztönöz, a másik a gonoszra.
10a. lap. Raba rabbi magasra húzta a harisnyáját, mikor imádkozott, egy másik Raba rabbi ledobta a köpenyét és összecsapta a kezeit A rabbik tanították: Az első órában (reggel 6-7) esznek a lídiaiak, a másodikban a rablók, a harmadikban. az örökösök, a negyedikben a munkások, az ötödikben mindenféle ember, a hatodikban a tudósok; aki később eszik, az annyit ér, mintha követ dobna egy tömlőbe.
11a. lap. Baba rabbi mondá: Szívesen elviselek minden betegséget, csak az altesti bajokat nem; minden fájdalmat, csak a szívfájdalmat nem; minden szenvedést, csak a fejfájást nem; minden rosszat, csak a rossz asszonyt nem.
12a. lap. Ha az ember szombati napon egy tetűt öl meg, ez éppen olyan vétek, mintha egy tevét ölt volna meg. Még a ruhákat sem szabad szombaton a férgektől megtisztítani. Ha valaki a ruháján férget talál, morzsolja össze és dobja el. (Ugyanez áll a 107b. lapon.)
12b. lap. Jehuda és Jochanan rabbik mondják:
Sohase imádkozzék az ember valamely szükséges dologért arámi nyelven. Ha valaki a szükséges dologért arámi nyelven imádkozik, akkor a szolgálattevő angyalok nem csatlakoznak az ő imádságához, mert az arámi nyelvet nem értik.
19a. lap. Szombat előestéjén nem szabad egy nemzsidónak semmit sem eladni, se bérbe adni, hasonlóképpen nem szabad egy nemzsidó által levelet se küldeni.
23b. lap. Chona rabbi mondá: Aki szombat előestéjén a világítást megszokta, annak írástudó fiai lesznek; aki a mezuza (tízparancsolat szövegének tekercsben tartása) törvényét figyelmesen követi, annak szép lakás van készítve; aki a zizith parancsra ügyel, annak szép ruha van elrendelve; aki az áldóimádságot megtartja, az hordókat fog megtölteni.
32a. lap. Két bűn miatt halnak meg a közönséges néptől való emberek: azért, mert ők az Úr szekrényét urnának, a gyülekezés házát pedig népháznak nevezik.
67b. lap. Ha valakinek csont akad meg a torkában, akkor hozzanak oda valamit ugyanabból az ételből, tegyék a nyakára és mondják a következőket: Egy, egy, lesüllyedve, lenyelve, lesüllyedve, egy, egy!
Akiba rabbi lakomát rendezett a fiának és minden pohárnál, amelyet fölemelt, így szólt: A bor és az élet a rabbik szájába való és az ő tanítványaik szájába!
92a. lap. Az Istenség fényessége (sechina) csak egy bölcs, erős, gazdag és magas növésű férfiún nyugodhat.
95b. lap. Ha valaki a szobáját szombati napon akarja fölnyitni, akkor hozzon egy tál vizet, mossa meg az arcát az egyik sarokban, a kezeit a másik sarokban, a lábait a harmadik sarokban s akkor a szoba magától fel fog nyílni. Egy okos asszony így nyitja ki a szobát szombati napon.
113b. lap. A hosszú lépés elrabolja az ember szeme világának 500-ad részét. Szombaton nem szabad földet enni. Egyezer egy ember rögöt evett, amelyen zsázsa volt s ez úgy megnőtt a testében, hogy a szívéig ért és bele is halt.
116b. lap. Aki az Áment teljes erejéből feleli annak összetépetik a rossz ítélete s a paradicsom ajtaja megnyittatik neki. - Mit jelent az Amen? Al melekh neheman : Isten hűséges király.
130a. lap. Nincs házassági szerződés veszekedés nélkül.
152a. lap. Jochanan rabbi mondja: Hatféle könny van; három elviselhető, három káros. Amelyek a füsttől, sírástól, a székelési nyomástól származnak, azok károsak; amelyeket a por, a nevetés, a gyümölcsök (pl. vöröshagyma) okoznak, azok elviselhetők.
135b. lap. Jóna rabbi a Példabeszédek könyvének 29, 7 verséről ("Az igaz tudja a szegények ügyét") azt mondja, hogy az Úr tudja, hogy a kutya kevés eledelt kap, azért marad az étel 3 napig a kutya gyomrában. Ezért ad az ember nyers húst a kutyának, amekkora egy darab fül s egy botot ráadásul. Papa rabbi mondja: Nincs szegényebb állat a kutyánál s gazdagabb a disznónál, mert ez mindent fölfal.
156a. lap. Jehosua rabbi noteszába vala ez írva:
Aki vasárnap születik, az olyan ember lesz, akiben nincs semmi. Asi rabbi ellenben azt mondja, hogy vagy tudós vagy főtolvaj lesz, mert ezen a napon lett a világosság és a sötétség; aki hétfőn születik, az hirtelen haragú lesz, mert ezen a napon választattak el a vizek; aki kedden születik, az gazdag és buja lesz, mert ezen a napon teremtetett a fű; aki szerdán születik, az bölcs és szellemes lesz, mert ezen a napon teremtettek a csillagok; aki csütörtökön születik, az jótékony lesz, mert ezen a napon teremttettek a halak és a madarak; aki pénteken születik, az törekvő lesz. és buzgó a parancsok megtartásában; aki szombaton születik, az szombaton hal meg, mert miatta kellett a szombatot, ezt a nagy napot megszentségteleníteni. Raba rabbi mondja: Azonban nagy szentnek is fogják nevezni.
Chanina rabbi mondja: A bölcsesség és a gazdagság a szerencsecsillagtól függ. Jochanan, Rab és Semuél rabbik azt mondják, hogy az izraeliták nem állnak a csillagok befolyása alatt.
Erubin 4a. lap. Ha valaki úgy lép be egy bélpoklos házba, hogy ruháit a vállán viszi, saruit és gyűrűit pedig a kezében tartja, akkor mindezekkel együtt azonnal tisztátalanná válik; ha azonban mindezeket magán hordja, akkor ő maga azonnal tisztátalanná válik, a holmijai tiszták maradnak.
13b. lap. Meir rabbinak volt egy Symmachos nevű tanítványa, aki minden tisztátalan dologra vonatkozólag 48 féle okát tudta mondani a tisztaságnak. Jamniában volt egy okos tanítvány, aki 150-féleképpen tudja megokolni, hogy miért tiszták a csúszó-mászó állatok.
Két és fél esztendeig veszekedtek Sammaj és Hillel iskolái afölött, hogy úgy jobb lenne-e az embernek, hogyha nem teremtetett volna, vagy pedig az jó az embernek, hogy megteremtetett. Végre megállapodtak abban, hogy ugyan jobb lett volna az embernek, ha nem teremtetett volna, de ha már itt van, hát nézzen az üzletei után.
14b. lap. Chija rabbi mondja: Salamon tengeri fürdőjének 150 fülkéje vala s a fürdő 500 négyszög-rőf terjedelmű vala.
18b. lap. Aki a saját kezéből egy asszony kezébe pénzt olvas, vagy a saját kezébe egy asszony kezéből, az nem menekszik meg a pokoltól, még ha olyan nagy férfiú is, mint Mózes.
19a. lap. Ha egy embert kivégeznek, pecket tesznek a szájába, hogy ne szidhassa a királyt.
53b. lap. Jehosua rabbi beszéli: Egész életemben senki más nem győzött le, csak egy asszony, egy fiú, meg egy lány. Hogyan történt az az asszonnyal? Hát egyszer betévedtem egy vendéglőbe, ahol az asszony-három napig folyton babot főzött nekem s a harmadik nap úgy elsózta, hogy nem tudtam enni belőle. Hát a lánnyal hogy történt? Egyszer utaztam és olyan útra kerültem, ami egy mezőn vezetett keresztül. Ekkor az a lány rám kiáltott: Mester, hiszen ez mező! De hisz ez taposott út! -feleltem én. Persze, mert olyan tefajta csirkefogók kitaposták- kiáltott a lány. Hát a fiúval hogy történt? Egyszer utazás közben válaszútra kerültem s észrevettem ott egy fiút, akit megkérdeztem, hogy melyik út vezet a városba. Ez az út rövidebb, de hosszú, a másik .hosszabb, de rövidebb. Én azt választottam, amelyik rövidebb, de hosszú volt és a zöldséges kertek alá jutottam, ahonnan vissza kellett fordulnom.
Jose rabbi, a galilei egyszer utazott s találkozott Berurjával, Meir rabbi feleségével, akit megkérdezett, hogy melyik út vezet Lúdba (Lyddába). Te buta galilei, - válaszolt az asszony, - nem tudod, mit mondanak a bölcsek; hogy az ember ne beszéljen sokat az asszonyokkal? Hát nem tudtad úgy kérdezni: "Melyik Lúdba?"
Ugyanez a Berurja meglátott egyszer egy tanítványt, aki halkan tanult s jól megrúgta őt, mondván: Ha az a tan a te 248 tagodban megszilárdult, akkor biztosítva van neked.
55b. lap. Olyan városban, ahol nem lehet káposztát kapni, nem szabad lakni írástudó embernek. Ez nem azért mondatik, mert a főzelék ajánlatos étel, mivel tudvalevőleg három dolog szaporítja a bél-sarat, görbíti a termetet és rabolja el a szemvilág ötszázad részét: a korpakenyér, a gyümölcsbor (Sicera. Lásd Lukács 1. fejezet 15.) és a káposzta. A fokhagyma és póré azonban ajánlatos.
56a. lap. Egy olyan városban, ahol sok lépcső és domb van, az emberek és barmok életük felében pusztulnak el.
61a. lap. Az olyan kutya, amelynek nincs lakó-helye, hét esztendeig nem ugat.
64a. lap. Becsípettnek mondatik az, aki a király előtt még tud beszélni; berúgottnak mondatik az, aki még a király előtt sem tud már beszélni.
81a. lap. Semuél mester egyszer odadobta a lencselepényt a kutyájának, mert megérezte, hogy embertrágyán sütötték.
103b. lap. Ha egy pap az ünnepnap beállta után pattanást kap, akkor azt egy kollégája a fogával nyomja ki, de csak a fogával, nem pedig valamely eszközzel, még akkor is, ha az a pattanás a hasán van neki.
Pesachim 3b. lap. Egyszer volt egy nem-zsidó, akinek szokása volt Jeruzsálembe járni és a húsvéti bárányból enni. Egyszer megkérdezte őt Jehuda rabbi: Adnak neked a farka kövérjéből is?- Nem, - válaszolta az. Hát ha megint odamész, kérd meg őket, hogy adjanak neked a farka kövérjéből is. Amint tehát ő legközelebb odament, így szólt hozzájuk: Adjatok nekem a farka kövérjéből is! A farka kövérjét a Magasságbélinek kell feláldozni! - feleltek azok. Erre azután nekiláttak és megvizsgálták őt, s amint kiderült, hogy nem-zsidó, megölték. Azután megüzenték Jehuda rabbinak: Üdv neked! Te Nezibisben időzöl és a hálód Jeruzsálemben van kifeszítve.
9b. lap. Egyszer egy szolgáló az ő elvetélt magzatát egy gödörbe dobta, s később arra jött egy pap, aki kíváncsi lett rá, hogy fiú-e vagy lánymagzat. Mikor ez a dolog a bölcsek elé került., tisztának jelentették ki a papot, mert abban a gödörben menyétek és görények is voltak.
10b. lap. Ha egy egér jut valamely házba, ahol (húsvét előtt) mindent felkutattak és kovászost nem találtak: erre vonatkozólag vita van Raba rabbi és Simeon rabbi között. Raba azt mondja, hogy az a ház tiszta, Simeon azt rendeli, hogy az egész földet még egyszer át kell kutatni.
12b. lap. A rabbik tanítják: Az első órában (a mi óránk szerint reggel 7 óra) esznek a birkózók, a másodikban a rablók, a harmadikban az örökségből élők, a negyedik órában a napszámosok, az ötödikben az írástudók, a hatodik órában a közönséges emberek. Ha az ember elkésve étkezik, dobjon követ egy tömlőbe.
15a. lap. A rabbik vitatkoznak arról, hogy el kell-e égetni az olyan húst, amelyről kétséges, hogy tisztátalan-e. Mert lehet, hogy eljön Elijahu (Illés próféta) és tisztának jelenti ki. Asi rabbi mondja: A vita csupán a hatodik órára vonatkozik, mert a hetedikben szabad elégetni.
19b. lap. Ha tűt talál az ember a húsban, akkor a kés meg az ember keze tiszta marad, de a hús tisztátalan.
42b. lap. Három dolog szaporítja a bélsarat, meggörbíti a termetet és elrabolja a szemvilág ötszázad-részét: a korpakenyér, a friss részegítő ital és a nyers káposzta; három dolog csökkenti a bélsarat, kiegyenesíti a termetet és felvilágosítja a szemeket: finom kenyér, a kövér hús és az óbor.
43a. lap. Miféle az asszonyok kozmetikája? Mondd inkább: az asszonyok kenekedése. Jehuda rabbi mondá ugyanis; Ha az izraelita nők a megfelelő életkor elérése előtt már kifejlődtek, akkor kenik magukat, ha szegények, mésszel, ha gazdagok, akkor finom liszttel, a fejedelmi leányok myrrha olajjal. Micsoda a myrrha olaj? Hona rabbi így felel: Stakte. Jirmeja rabbi ezt feleli: Táblaolaj. Miért kell ezzel kenekedni? Mert ez a szőrt eltávolítja s a bőrt símává teszi.
49a. és b. lap. Egy nem előírásos lakomán nem szabad egy írástudónak részt venni. Ha például egy kohenita (Kohn: pap, nemes) leánya egy izraelitához (aki nem kohenita) megy nőül, akkor ez a házasság nem fog jóra vezetni; vagy el fogja temetni azt a nőt vagy pedig az a nő szegénységre juttatja. Papa rabbi mondja: Ha én nem vettem volna el egy kohenita leányt, akkor nem gazdagodtam volna meg. Kahana rabbi mondja: Ha nem vettem volna el egy kohenita leányt, akkor nem jutottam volna számkivetésbe. Ha az ember egy írástudó leányát kaphatja nőül, akkor adja el mindenét. De ne vegye el egy közönséges ember leányát, mert ez olyan cselekedet, mint a szőlőt tövissel összeházasítani; ez gyűlöletes és illetlen dolog, mert az ő leányaikra vonatkozik Mózes V. könyvének 27. fejezete 21. verse: "Átkozott legyen, aki barommal hál."
Egy közönséges embernek nem szabad húst enni. Közönséges emberhez nem szabad az úton hozzászegődni. Egy közönséges embert úgy szabad széttépni, mint egy halat. Ha valaki a leényát egy közönséges emberhez adja, ez éppen annyi, mintha megkötözné és az oroszlán elé dobná, mert a közönséges ember üti és minden szemérem nélkül gyakorolja vele a közösülést. Ha valaki egy közönséges ember jelenlétében a. törvénnyel (Tóra) foglalkozik, az éppen annyi, mintha a saját jegyesével azon közönséges ember jelenlétében közösülne. Ha a közönséges ember elvesztett jószágát valaki megtalálja, nem köteles azt kurrentálni.
50a. lap. "Ama napon a lovak csengettyűi is az Úrnak lesznek szentelve." (Zakariás 14. fej. 20.) Jehosua rabbi erre mondja: Egykor a Szent ki fogja bővíteni Jeruzsálemet annyira, amennyit egy ló befutni tud s amennyire az árnyéka elvetődik. Az izraeliták gazdagok lesznek és ajándékokat fognak odavinni.
62b. lap. Volt egyszer egy tanítvány, aki a Genezis könyvet Jochanan rabbitól három hónap alatt akarta megtanulni. A rabbi erre egy reggel hátba vágta, mondván: Berurja, a Meir rabbi felesége, a Chanina rabbi leánya, aki háromszáz miriád tant tanult be, csak három esztendő alatt tudta megtanulni, te meg három hónapról beszélsz!
86b. lap. A menyasszony fordítsa el arcát az evésnél, mert nem illik férfiak előtt enni. Ismael rabbi meglátogatta Simeon rabbit; ez megkínálta őt egy pohár borral, amit ő egy húzásra kihörpintett, azután egy másik pohár borral, amit szintúgy kihörpintett, mire a gazda így szól: Nem gondolja az úr, hogy, aki a poharat egyszerre kihörpinti, az részeges? Igaz, felelte a vendég, de ezt nem lehet mondani a te poharadról, mert ez kicsiny, sem a te borodból, mert ez meg édes, de az én hasamról se, mert az meg tágas.
110b. lap. Papa rabbi mondja: Az ördög mondá ezt nekem: Két pohár bornál ölni szoktunk, három pohárnál nem ölünk, hanem csak kárt okozunk. Két pohárnál bekövetkezik a baj, akár szándékosan, akár akaratlanul tette is az ember, négy pohárnál pedig csak akkor, ha szándékosan tette az ember. Hátha az ember páros számú pohárral iszik vagy tányérral eszik, akkor hogyan kerülje el a bajt? Fogja meg az ember a jobb kezének hüvelykujját a balkezével és a balkezének hüvelykujját a jobb kezével és mondja: Ti meg én hárman vagyunk. Ha az ember hallja, hogy valaki azt mondja: Ti meg én négyen vagyunk, - akkor mondja rá: Ti meg én öten vagyunk. Ha erre azt hallja az ember: Ti meg én hatan vagyunk, - akkor mondja rá: Ti meg én heten vagyunk. Egyszer megtörtént, hogy valaki 101-ig folytatta, mikor azután az ördög dühösen otthagyta.
110b. lap. Amemar. mondá: A varázslóasszonyok főnöknője mondta nekem: Ha az ember varázslóasszonyokkal találkozik, akkor ezt mondja: Forró ganéj lyukas kosarakban a szátokba, ti varázslóasszonyok!
111a. lap. Res Lakis mondá: Aki a következő négy dolgot cselekszi, annak vére a fejébe száll s az elpocsékolja az életét; ezek azok: ha az ember a szükségét egy pálma és egy fal között végzi, ha az ember két pálma között megy keresztül, ha az ember kölcsönkért vizet iszik, vagy ha az ember kiöntött vizen megy keresztül. Hármat ne hagyjon az ember két személy között keresztülmenni, sem az ember ne menjen át közöttük; Ezek: a kutya, a pálma és az asszony; némelyek azt mondják, hogy a disznó is. Ha egy havifolyásos asszony két személy között keresztülmegy, ha az ő havifolyásának a kezdetén van, akkor azon személyek egyikét megölheti. Ha két asszony az utcán ül, egyik az egyik oldalon, másik a másik oldalon s az arcukat egymás felé fordítják akkor kétségkívül varázslást űznek. A következő három dolog okozza a szemek megvakulását: ha az ember szárazon fésüli a haját, ha az ember altatócsöppeket iszik s ha az ember nedves lábra húzza föl a cipőjét. Aki magasra akasztja a kenyereskosarat, az szegénységre jut. Korpa- és kenyérmorzsa szegénységet hoz a házhoz, mert szerda és szombat éjjel ezen fekszenek az ördögök. Ha az ember a vizet tányérból issza, akkor hályogot kap a szemére. Ha az ember zsázsát eszik s a kezét nem mossa meg, akkor 30 napig fog félni. Ha az ember eret vág magának s a kezét nem mossa meg, akkor 7 napig fog félni. Azokon az ételeken és italokon, amelyek az ágy alatt vannak eltéve, a rossz szellem ül. Szerda és szombat éjjel nem szabad vizet inni, mert a gonosz szellemek veszedelmet okoznak.
112a. lap. Húsvét estéjén nem szabad egy pohár bornál kevesebbet inni; ez alól még az sincs kivéve, aki alamizsnából él.
112b. lap. Szerda és szombat éjjel ne menj ki egyedül, mert ilyenkor 18 miriád megrontó angyal csavarog Agrathnak, Maclath leányának vezetése alatt.
113a. lap. Ne végy el második asszonyt, de ha már kettőt vettél el, akkor vegyél egy harmadikat is.
113b. lap. Háromféle gyűlöli egymást: a kutyák, a kakasok és a varázslók; némelyek azt mondják, hogy a szajhák is. Akinek nincs felesége, az száműzve van az égből.
Jóma. la. lap.A főpapnak hét nappal az engesztelőnap előtt vissza kell vonulnia a lakásából és a templom tisztviselőinek házában kell tartózkodnia. Egy másik papot is kell rezerválni, mert ő alkalmatlanná lehet. Jehuda rabbi azt mondja, hogy egy másik feleséget is kell neki rezerválni, mert az övé meghalhat.
20a. lap. Ha a főpap elszundikált, akkor a fiatal papok a középső ujjukkal piszkálták s így szóltak hozzá: Urunk, főpapunk, állj föl és sétálj egy kicsit, mutass nekünk valami újat.
75a. lap. José rabbi mondja: Az Úr megátkozta az asszonyt, s mégis mindenki szalad utána. (Még José rabbi is!)
Jehuda rabbi mondja, hogy az izraelita asszonyoknak a mannával együtt. szépítőszerek is estek az égből. Chama rabbi mondja, hogy az izraelitáknak a mannával együtt gyökerek is (vöröshagymák) estek. Samuél rabbi azt mondja, hogy drágakövek és gyöngyök is estek.
76a. lap. Simon rabbi mondá tanítványainak, hogy azért nem esett egyszerre egy egész évre való manna, mert akkor az izraeliták egy évben csak egyszer gondoltak volna az Úrra.
Sukkah (ünnepi sátor): 5a. lap. Az isteni bölcsesség sohasem ereszkedett alább tíz ökölnyinél és Mózes meg Illés sem emelkedett soha ennél magasabbra.
26a. lap. A ló csak 60 lélegzetnyi ideig alszik.
29a. lap. "Ha egy eljegyzett leány egy városban segítségért kiált és senki sem jön megmentésére s erőszakot követnek el rajta: akkor ez a dolog nap-fogyatkozást okoz. Ha a kifizetett váltók visszatartatnak, akkor a családapa javai a kormány kezére kerülnek. - Ha valaki pamfletet ír, vagy, ha valaki a jó gyümölcsfákat leveri, akkor holdfogyatkozás lesz.
45b. lap. Chiskia rabbi szerint Jeremiás rabbi azt mondotta: Én az egész világot meg tudom szabadítani a büntetőítélettől, ama naptól fogva, amelyen teremtettem, egészen mostanáig, és, ha én nem, akkor Eleazar fiammal együtt, és, ha mi nem, akkor Jonathan, Usias fia, velünk együtt. - Ugyanő mondja: Én láttam a feltámadás gyermekeit, és, ha azok kevesebben volnának, akkor is ott vagyok én meg a fiam közöttük; ha százan volnának is, akkor is ott vagyok én meg a fiam közöttük; még ha ketten vannak is, akkor is ott vagyok én meg a fiam közöttük. - Rabba mégis azt mondta, hogy a szentek első lakóhelyéig 13 ezer mérföldnyi távolság van! -
Ez attól függ, hogy ők egy világosan fénylő lapon keresztül néznek-e vagy sem.
Beza vagy Jom-Tob (ünnepnap): la. lap. Az ünnepnapon tojt tojást Sammai iskolája szerint szabad azon a napon megenni, Hillel iskolája szerint nem szabad megenni. A nem-kakasos tyúk tojását bármikor szabad megenni.
8b. lap. Vitatkoznak a rabbik arról, hogy a ganéjt szabad-e ünnepnapon betakarítani.
16a. lap. Simon rabbi mondja: A szombat előestéjén az Úr az embernek egy második lelket ad. amely a szombat végén elvétetik tőle. (Ugyanez áll a Taanith 27b. lapján.)
21b. lap. Sammai iskolája azt mondja, hogy a lábmosáshoz nem szabad vizet melegíteni, noha az a víz ivásra is használható lenne; Hillel iskolája azonban megengedi.
22b. lap. Szabad az ünnep napján a lakószobát kisöpörni, a füstölőszert elkészíteni s szabad a húsvét estéjére kecskebakot készíteni. A "bölcsek" viszont tiltják ezt.
23b. lap. Szabad ünnepnapon a barmot kaparóval vakarni; szabad a borsot megőrölni; a "bölcsek" ezt is tiltják.
A gyerekek játékkocsija tisztátalanná lesz, ha. egy magömléses ember lép reá.
Ünnepnapon nem szabad a halakat a tartóból kiszedni, ennivalót se szabad nekik adni; szabad azonban vadat vagy szárnyast a ketrecből kiszedni vagy nekik ennivalót adni.
25a. lap. Egy veszélybe jutott barmot nem szabad ünnepnap levágni.
Eleazar rabbi mondja, hogy a manna 60 rőf magasságnyira esett.
84a. lap. Mitől vesz meg a kutya? Rabb azt mondja:
A boszorkányok mulatnak. vele. Micsoda szer van ez ellen? Az ember vesse le a ruháit és szaladjon el. Micsoda szer van az ellen, ha valakit megharap? Abajja mondá: Az ember vegyen hímvidrabőrt s írja rá: Kanti kanti kloros stb. (értelmetlen szavak). Azután vesse le a ruháit, ássa el egy gödörbe s hagyja abban 12 hónapig, azután vegye ki, égesse el egy kemencében s szórja szét a hamuját egy válóúton. Ezen 12 hónap alatt, ha vizet iszik, csak rézcsövön keresztül szabad innia, mert különben a vízben a rossz szellem képét látná s veszélybe kerülné.
25b. lap. Az ember ne egyék fokhagymát vöröshagymával, ne egye meg a hegyét, hanem csak a levelét, mert ha a hegyét is megeszi, akkor faló. Ugyanígy ne igya ki az ember a poharát egy hajtásra, mert ha ezt teszi, akkor iszákos. A rabbik ezt tanítják: Aki a poharát egy hajtásra issza ki, az iszákos, aki két hajtásra issza ki, az tisztességes, aki háromra, az hencegő.
28a. lap. Ünnepnap nem szabad kést köszörülni, de szabad egyik kést a másikhoz fenni.
30a. lap. Ünnepnap nem szabad a csípőre tenni a kezet, sem tapsolni, sem táncolni.
32b. lap. Háromnak nem élet az élet: annak, aki a más asztaláról várja az eledelét, akin a felesége uralkodik és akit a testi szenvedélyek (vagy szenvedések) lenyűgöznek. Némelyek hozzáteszik: és akinek csak egy inge vau. Miért nem számíttatott ez mindjárt az előbbiekhez? Azért, mert ennek legalább, abban van módja, hogy össze tudja keresgélni a férgeit.
36b. lap. Szabad az éjjeli edényt a szemétdombra kivinni, de visszahozni csak úgy lehet, ha vizet ont az ember bele. A ganéjt csak éjjeli edényben szabad kivinni, magában nem. Jer és halld: Egyszer Asi rabbi fűszerei között egy egeret találtak, amire ő így szólt: Fogjátok meg a farkánál és vigyétek tovább!
Nem szabad (ünnepen) fára mászni, sem állaton lovagolni, sem vízben úszni, sem tapsolni, sem a kezet csípőre tenni. Nem szabad bírói tárgyalást tartani, sem esküvőt tartani; sem a sógorsági házasságot elhálni. Nem szabad semmit a szentélynek szentelni, sem értékfogadalmat tenni, se valamit elűzni.
37a. lap. Ha egy barom borjastul egy gödörbe esik, akkor, miként Eliézer rabbi mondja, a barmot kell felhúzni és levágni, a borjú számára pedig eleséget kell odahozni, hogy éhen ne vesszen; Jehosua rabbi azonban azt mondja, hogy az ember éljen csellel: húzza föl a tehenet, mintha le akarná vágni, azután húzza föl a borjút s akkor levághatja, amelyiket akarja.
39b. lap. Mindnyájan azon a nézeten vannak, hogy a kút gazdátlan jószág (tehát meg is lehet mérgezni).
Ros-Hasanah (újév): la. lap. Négyféle újév van: Nisan hónap 1. napján kezdődik a királyok újéve; Elul hónap 3. napján kezdődik a marhadézsma éve; Tisri 1. napján kezdődik a naptári év, valamint a növények és zöldségek éve; Sebat 1. napján kezdődik a favirágzás éve.
6a. lap. Jochanan rabbi, vagy némelyek szerint
Eleazár rabbi mondja: Az ember felesége csak akkor hal meg, ha pénzt kér az embertől s nem tud neki adni, vagy, ha a férjtől adósságot követelnek s nem tud fizetni.
11a. lap. Eliézer rabbi mondja: Tisri hónapban teremtetett a világ, ugyancsak Tisri hónapban szü-lettek az atyák, valamint ugyanebben a hónapban. haltak meg. Húsvét napján született Jizchak (Izsák), újévkor született Sara, Ráchel és Hanna s áldatott meg gyermekekkel. Továbbá újév napján jött ki Josó (József) a fogságból, újév napján ért véget atyáink egyiptomi fogsága, Nisan hónapban váltattak meg az izraeliták és ugyanebben a hónapban fognak még egyszer megváltatni.
Jehosua rabbi mondja: Nisan hónapban háromszor teremtetett a világ stb. (amit Eliézer a Tisri hó-napról mond, ő mind a Nisanról mondja).
11b. lap. Midőn az emberek cselekedetei gonoszak lettek, akkor a Szent megváltoztatta miattuk a teremtés rendjét; a hét főcsillagzatot nappal jelenteti meg, azután elvett belőlük kettőt s ezáltal hozta a vízözönt a világra.
16b. lap. Jizchak rabbi mondja: Ha az év elején nem fújnak, akkor rossz lesz az esztendő vége, mert a sátán mindent tönkretenne.
17a. lap. Hona rabbi beteg volt s mikor őt Papa rabbi meglátogatta, észrevette, hogy gyönge s így szólt a hozzátartozóinak: Készítsetek halotti ruhát neki. Később azonban jobban lett s Papa rabbi szégyellt előtte megjelenni.
19a. lap. Adar hónap 28. napján örültek a zsidók egy jó hírnek (a fogságban), hogy tudniillik nem kell nekik a törvényt elhagyniuk. A kormány ugyanis egyszer azt a határozatot hozta, hogy nem szabad ne-kik a Tórával foglalkozniuk, nem szabad a gyermekeiket körülmetélni s a szombatot megszentelni. Elmentek tehát és tanácsot kértek egy matrónától, akinél Róma nagyjai is mind meg szoktak fordulni. Ez pedig így szólt hozzájuk: Menjetek és kiáltsatok éjjel. Ők tehát elmentek és kiáltoztak. Ezért ama rendeletek mind felfüggesztettek s az a nap ünneppé avattatott.
21b. lap. Rabh és Semuél vitatkoznak; az egyik azt mondja, hogy 50 kapuja teremtetett a bölcsességnek a világra, s ezek, egynek kivételével, Mózesre bízattak. A másik azt mondja: A próféták közül Mózeshez hasonló egy sem támadt, de a királyok közül igen.
A következők nem alkalmazhatók tanuknak: a kockajátékosok, az uzsorások, a galambsport bookmakerjei, a hetedévi gyümölcsárusok, a rabszolgák és az asszonyok. Házassági ügyekben a rabbi-törvény szerint egy rabló is tanúskodhat. Aki az újholdat meglátta, annak el kell mennie a törvényre és megjelenteni, s azután hivatalosan kihirdetik, hogy az újhold megérkezett.
Taanith (böjtnap): 4a. lap. Ábrahám szolgája mondja a Mózes I. könyve 24. fej. 14. versében: "Azért az a leányzó, akinek én azt mondom: Hajtsd meg vedredet, hogy igyam, - és ezt mondja: Igyál, sőt még tevéidet is megitatom; - ő az, akit Izsáknak, a te szolgádnak rendeltél." De mi lett volna, ha a" a leányzó sánta, vagy vak lett volna? Saul szintén. így szól Sámuel I. könyvének 17. fejezete 25. versében: "Azt a férfiút, aki amazt (Góliátot) megveri, gazdaggá teszi a király és leányát neki adja." De mi lett volna, ha az a férfiú rabszolga, vagy fattyú?
7a. lap. Chanina rabbi mondja: Sokat tanultam az én tanítómtól, de a kollégáimtól még többet tanultam, azonban a tanítványaimtól tanultam a legtöbbet.
10b. lap. Egy hosszú lépés elrabolja az ember szeme világának 500-ad részét.
11a. lap. Seseth rabbi mondja: Ha egy fiatal tudós böjtöl, akkor a kutya megehette a vacsoráját.
12b. lap. Jehosua rabbi meglátogatta Asi rabbit s ez az ő tiszteletére egy hároméves borjat készíttetett. Meg is kínálták, mondván: Szíveskedjék az úr megkóstolni. Ő azonban így felelt: Én ma böjtölök. Erre így szóltak hozzá: Halassza el az úr és böjtölje meg máskor; vagy talán nem tartja az úr Jehuda rabbi véleményét, aki azt mondja, hogy az ember elhalaszthatja a böjtjét s máskor teljesítheti? Ő így felelt: Én egy álom miatt böjtölök és Rabba azt mondta: A böjtnek olyan hatása van az álomban meglátott baj ellen, mint a tűznek a csepű ellen. Chasda rabbi szerint azonban a böjtölésnek ugyanazon a napon kell történnie, még akkor is, miként José rabbi mondja, ha az a nap szombat lenne. Ha a böjtnapok elmúltak, anélkül, hogy az ember meghallgatást nyert volna, akkor a törvény újabb három böjtnapot. rendel. A munka, a fürdés, a kenés, a szandálviselés és a házasság elhálása tiltva van. Még a fürdőket is be kell zárni. Ha ez a három böjtnap is elmúlt, anélkül, hogy az ember meghallgatást nyert volna, akkor a törvény még hét általános böjtnapot rendel el. Ezek annyiban szigorúbbak az előbbiektől, hogy most az emberek lármáznak és a holtokat bezárják. Ha ezek a bojtnapok is elmúlnak, anélkül, hogy az ember meghallgatást nyert volna, akkor megszorítják az adás-vevést, az építkezést, ültetést, eljegyzést, házasságot és az egymásnak való köszönést. Az egyesek most újra kezdik a böjtölést, míg a Nisan hónap el nem múlik. Ha csak akkor jön eső, amikor a Nisan hónap már elmúlt, akkor ez az ég haragjának a jele.
A következő lapon arról vitatkoznak a rabbik, hogy a böjtnapokon a hideg vagy a meleg fürdő van-e eltiltva.
14b. lap. Más egyéb csapások miatt, melyek a községet érik, mint: viszketegség, sáskák, legyek, darazsak, szúnyogok, kígyócsípések és skorpiók, - nem szokás lármázni, hanem siránkozni. Ha a siránkozás szájjal történik, akkor a lármát harsonával kell csinálni. Egy tekintélyes embernek nem szabad arcra borulni, sem pedig magát zsákkal körülövezni.
17a. lap. A király naponta nyírja a haját, a főpap egyik szombat előestéjétől a másikig s egy közönséges pap minden harmincadik napon.
19a. lap. Ha a növények kiszáradnak, akkor azonnal lármázni kell; szintúgy azonnal lármázni kell, ha az egyik esőzéstől a másikig negyven nap múlt el, mert ez a csapás egyenlő a szárazsággal. Ha olyan eső esik, amely elég a növényeknek, de nem elég a fáknak, vagy pedig olyan eső, amely elég a fáknak, de nem elég a növényeknek. vagy pedig olyan eső, amely a fáknak és növényeknek elég, de nem elég a kutaknak, árkoknak és vermeknek, akkor azonnal lármázni kell. Szintúgy azonnal lármázni kell, ha egy városra kevés cső jön; az illető város böjtöljön és lármázzon, de a környéke ne böjtöljön a ne lármázzon.
Mit kell pestisnek tekinteni? Ha egy városban. amely 500 férfit számlál, három nap alatt egymásután három halottat visznek ki; ha kevesebbet, akkor az nem pestis.
20a. lap. Simeon egyszer a tanítója házából jött vissza szamáron és büszke volt a Tórára, amit megtanult. Útközben egy emberrel találkozott, aki így köszöntötte: Béke neked, rabbi! Ő azonban nem fogadta a köszöntést, hanem így szólt: Baka! Minő csúf vagy! Tán a te városodbeli férfiak mind olyan csúfak, mint te? - Én nem tudom, - felelé amaz - azonban mondd a Mesternek, aki engem teremtett: Minő csúf az edény, amit teremtettél! A rabbi leszállt a szamárról és bocsánatot kért. Az az ember azonban így szólt: Én nem bocsáthatok meg előbb, míg te el nem mész a Mesterhez, aki engem teremtett. A rabbi ment tehát az ember után, míg annak a városa közelébe értek. Ekkor kijöttek annak a városnak lakói és így szóltak: Béke neked, rabbi, rabbi, tanító, tanító! Erre ő így szólt hozzájuk: Kit szólítotok ti így: Rabbi, rabbi! - Azt, aki mögötted jön. - Ha ez rabbi, - mondá az ember, akkor ne legyen hozzá hasonló Izraelben, - Miért beszélsz te így?
25b. lap. Abajje és Raba rabbik mondjak: Az alleluját csak betelt lélekkel és tele hassal szabad énekelni.
26b. és 31a. lap. Az izraelitáknak nem vala vígabb ünnepe, mint az Ab hónap 15. napja és az engesztelőnap. Ilyenkor szoktak a jeruzsálemi lányok fehér ruhában kirándulni s ekkor mosták ki először a, ruháikat. A jeruzsálemi lányok összegyűltek a szőlőhegyeken és táncoltak, miközben így kiabáltak: Ifjú, nyisd ki a szemedet és nézd meg, hogy kit választasz! Ne nézz a szépségre, hanem a családra, mert az asszonyt csak a gyerekekért kell elvenni. A szépek azonban így szóltak: Csak a szépségre nézzetek, mert az asszonynál a szépség a fődolog. A csúnyák megint így szóltak: Vegyetek. az ég szerelméért, de hagyjátok magatokat arannyal megfizetni.
Megillah (Eszter könyve): 3a. lap. Ha valaki félelemben van, akkor a lelke lát valamit, amit a szeme nem lát. Micsoda szer van ez ellen? Olvassa az ember a Semát. Ha pedig az ember piszkos helyen van, akkor ugorjék az ember a helyéről négy rőfnyit, ha pedig ezt nem tudja tenni, akkor mondja a következőket: A marha a mészárosnál kövérebb, mint én vagyok.
3b. lap. Éjjel nem szabad az embernek felebarátját. köszönteni, mert félni lehet attól, hogy az ördög az.
13a. lap. Semmit sem irigyel úgy egy nő, mint a vetélytársának a csípőjét.
Moéd-Katan (félünnep): 9b. lap. Jonathan ben Achmai és Jonathan ben Gerim rabbik a fogadalmakról szóló könyvét tanulgatták Simeon rabbi előtt, azután elbúcsúztak tőle. Simeon ekkor így szólt a fiához: Ezek az emberek előkelő férfiak, menj hozzájuk, hogy áldjanak meg. Ők azután e szavakkal áldottak meg: Adja Isten, hogy vess és ne arass, hogy, amit hazahozol, ne tudd elvinni, amit elviszel, ne tudd hazahozni, legyen a házad lerombolva és lakóhelyed egy szálloda legyen, asztalod legyen szétszórva (ne legyen rendes kenyered) és ne láss új esztendőt. Az ifjú visszament atyjához és így szólt: Azok nem akartak engem megáldani, nem is áldottak meg, hanem megszomorítottak. Erre az apa így szólt: Látod, fiam, az mind áldás volt. "Vess és ne arass" vagyis nemzzél fiakat s ne haljanak meg; "vigyél be és ne vihesd ki, vagyis vigyed be menyeidet, de fiaid ne haljanak meg, hogy a menyeid ne menjenek ki a házadból; "vigyél ki és ne vigyél be" - vagyis nemzzél leányokat s az 5 férjeik ne haljanak meg, hogy a lányaidnak ne kelljen hazajönniük; "a te házad legyen lerombolva - vagyis ez a világ legyen csak szállodád és a másik világon legyen házad. Asztalod legyen szétszórva" tudniillik fiaidtól és leányaidtól; " Ne láss új esztendőt" - vagyis a feleséged ne haljon meg hogy egy másikat ne kelljen elvenned.
13b. lap. A következőknek szabad a félünnepen a hajukat levágni és a ruháikat mosni: aki tengeri útról vagy fogságból jön vissza, aki a bölcsek által kimondott kiközösítés alul fölszabadul, akinek egy törvény-tudó erre vonatkozó fogadalmát feloldja, a nazaraeusnak és a tisztátalanságot tisztaságba visszatért bélpoklosnak. Továbbá szabad a törülközőt, borbélykendőt kimosni, a folyásos férfinak, asszonynak, a havifolyásosnak és hasonlóknak a ruháikat kimosni, másoknak azonban tilos.
15a. lap. A gyászolók tartoznak (ünnepnapon) a fejüket betakarni, a kiközösítettek pedig betakarva ülni. A köszöntés mind a kettőnek tilos. Akinek magömlése van, annak nem szabad a szent könyveket olvasni.
25a. lap. Amint Saphras rabbi lelke elszállott, tanítványai megszaggatták ruháikat, mi közben azt mondották, hogy nem tanultak tőle semmit.
27b. lap. Jehuda rabbi mondá: Aki egy halott fölött túlságosan szomorkodik, annak nemsokára másik halottja lesz. Egy asszonynak Huma rabbi szomszédjában hét fia volt; mikor az egyik meghalt, rendkívül megsiratta. Huma rabbi átüzent neki, hogy ne tegyen úgy, de az nem hallgatott rá. Erre ismét átüzent neki: Ha szót fogadsz, jó, ha pedig nem, akkor készíts halotti ruhát egy másik halott számára. Így halt meg valamennyi fia. Ekkor ezt üzente neki: Most készíts magadnak halotti ruhát. És meg is halt.
A halottat 3 napig kell siratni, 7 napig gyászolni, 30 napig pedig a ruhát vasalni és szakállt növeszteni; azután pedig - mondja a Szent - nem szükséges nektek a halotton könyörülnötök, hanem csak nekem.
28a. lap. Babba rabbi mondja: A hosszú élet, a gyermekek száma és a táplálék (jómód) nem az érdemektől, hanem a szerencsecsillagzattól függ.
Rab Seoram, Raba testvére, egyszer Raba előtt ült és látta, hogy az meghalni készül. Ekkor Raba így szólt hozzá: Mondd a halál angyalának, hogy ne gyötörjön soká. Rab Seoram így felelt: Az Úr nem bizalmasa neki? Kaba így szólt: Ha a csillagzata egyszer eljött, akkor az nem fordul felém: Rab Seoram erre így felelt: Az úr megjelent nekem álmomban. Érez az úr fájdalmat? Rab így felolt: Olyanfélét, mint az érvágó-kés nyisszantása.
Raba egyszer Nachman rabbi előtt ült és látta, hogy az meghalni készül. Az ekkor így szólt hozzá.: Mondja az úr a halál angyalának, hogy ne nagyon gyötörjön. Ez pedig így szóla: Nincs az úr tiszteletben előtte? Erre Nachman így szólt: Az Úr megjelent nekem álmomban és kérdezte: Van az Úrnak fájdalmat Olyanforma, mint mikor az ember egy hajszálat húz ki a tejből. És, ha a Szent azt mondana: Menj vissza a világra, ahol voltál és majd azután gyere vissza, - akkor még se tenném meg, a halál angyalától való félelemből.
Eleázár rabbi Hébét evett, amikor megjelent előtte a halál angyala. Ő így szólt az angyalhoz: Hát nem Hébét ettem én most, és nem szentnek mondatik az? Erre abban az órában eltávozott tőle.
Seseth rabbinak a piacon jelent meg a halál angyala. ő pedig így szólt az angyalhoz: Te a piacon jössz hozzám, mint egy basámhoz. Erre az angyal egy házba ment be vele és ott fogta meg.
Asi rabbinak az úton jelent meg a halál angyala. Ő meg így szólt az angyalhoz: Adj nekem még 30 napi haladékot, hogy a tanulmányaimat átismételjem s úgy menjek az égbe. A harmincadik napon megint megjelent neki a halál angyala. Ekkor ő így szólt; Mire jó ez a sietség? Elmúlt már tán a harmincadik nap? A halál angyala így felelt: Nathan fiának a. lába sürget (a helyedbe akar lépni) s egyik uralkodás nem érheti a másikat egy hajszálnyira sem.
Chisda rabbit nem tudta a halál angyala megfogni, mert annak a szája föl nem hagyott a törvény-tanulással. Végre a halál angyala megint fölment és leült Rab házának egy cédrusfájára. Ekkor a cédrusfa meghasadt s a zajra a rabbi elhallgatott és a halál angyala most megfogta.
Chija rabbit se tudta a halál angyala megfogni. Végre egy napon egy szegény ember képében jelent meg neki, kopogott az ajtón e szavakkal: Adjatok egy darab kenyeret! Chija rabbi így szólt; Adjatok neki! Erre a halálangyal így felelt: Az úr irgalmas a szegényhez, hát mért nem irgalmas hozzám? S ezzel bemutatta magát, egy tüzes vesszőt mutatván, és elvitte a lelkét.
Hagigah (ünnepi áldozat): 5a. lap. "Mért minden rejtett cselekedetet ítéletre hoz az Isten" - mondja a Prédikátorok könyve 12. fejezetének 14. verse. (a héber szerint így). Jochanan rabbi mondja: Mi az a "minden rejtett cselekedet?" Rabh így magyarázza: Ha valaki egy tetűt más jelenlétében öl meg, mi által annak undort okoz.
Három fölött sír a Szent naponta: az olyan fölött, akinek módjában állna a Tórával foglalkozni, de nem teszi; az olyan fölött, akinek nincs módjában a Tórával foglalkozni és mégis megteszi; és az olyan községi elöljárón, aki a községgel szemben hencegően viselkedik.
16a. lap. Jehuda rabbi mondá: Aki ezt a három dolgot: a szivárványt, a fejedelmet, meg a papot nézi, az meg fog vakulni.
Sanhedrin: A 17b. lapon olvassuk, hogy egy rendezett tanácsú városban a következőknek kell lennie: háromszor 23 kisebb tanácsbelinek, 10 hivatásos zsinagógalátogatónak, 2 törvényszolgának, 2 pertárnoknak, 2 tanúnak, 2 ellentanúnak, 2 rekontratanúnak. Egy ilyen városban nem szabad írástudónak laknia, ahol a következő tíz dolog hiányzik: egy korbács- és halálbüntetésre jogosított törvényszék, egy szegénypénztár, melynek két beszedője és három kiosztója van, egy imaház, egy árnyékszék, egy orvos, egy fürdős, egy írnok, egy mészáros és egy tanító.
A 19b. lapon olvassuk, hogy Gábriel angyal egyszer agyonütött egy egész tanácsot, mért a királyt merték megidézni.
A 20a. lapon olvassuk, hogy Jehuda rabbi hat tanítványa egy ruhába burkolózott be s úgy tanulták a Tórát. (Ott lehetett aztán illat!)
A 21a. lapon olvassuk, hogy a királynak csak 18 feleséget szabad tartani, Rabina azonban már 24-et enged neki.
Adonijasról (I. Kir. 1, 5.) azt mondja Jehuda rabbi, hogy az ő 50 fullajtárjának ki volt vágva a lépe, hogy gyorsabban szaladhassanak.
A 38a. lapon olvassuk, hogy három dologban különbözik az ember felebarátjától: hangra és kinézésre, hogy a házastársak világoson és sötétben megismerjék egy-mást és értelemre nézve, a rablók és fosztogatók végett.
A 44a. lapon mondja Johanán rabbi, hogy éjjel nem szabad senkit köszönteni, mert félni lehet, hogy az ördög az.
A 45a. lapon olvassuk, hogy a férfit megkövezés előtt levetkőztetik s elől egy testrészét befödik, az asszonyét pedig elől-hátul befödik, mert ő csupa szemérem. A házasságtörő asszony ruháját a pap elől fölszakítja, míg a melle kilátszik, de ha szép melle van, akkor nem, mert a törvényszék könnyen fölmenthetné s a fiatal papok fölizgatódnának.
A megkövező üregnek két ember mélynek kell lennie. A tanúk egyike az elitéltet derekánál fogva letaszítja, hogy a szívére essék, azután visszafordítják a derekára. Ha meghalt, akkor elég van téve a kötelességnek; ha azonban nem halt meg, akkor a másik tanú egy követ vesz és a szívére dobja. Ha erre meghal, akkor a kötelességnek elég van téve, ha azonban nem halt meg, akkor a megkövezése az egész Izrael által történik.
A 45b. lapon olvassuk, hogy minden megkövezettet azután föl kell akasztani (feszíteni). A férfit arccal a nép felé, a nőt arccal a Golgota felé. Simon rabbi nyolcvan asszonyt feszített föl, bár naponta csak egyet szabad elítélni.
46a. lapon olvassuk, hogy az akasztás így történik: Beütnek a földbe egy karót, amelyből egy fog áll ki. Azután összekötik az elítélt kezeit és fölakasztják őt. Mihelyt meghalt, rögtön leveszik; éjjelre nem szabad függve hagyni, csak akkor, ha az-alatt koporsót és halotti ruhát készítenek neki. Ha a máglyára ítélteknél a hús lesült, akkor a csontokat temetik el. A rokonok ha jönnek, üdvözlik a bírákat és tanukat, mert igazságos ítéletet hoztak. Gyászt nem viselnek, mert csak a szívükben viselik a fájdalmat.
49b. lapon olvassuk, hogy ha egy ruhadarabon vérfolt van és nem tudni, hogy havifolyás vérfoltja-e, hétféle vizsgálati eszközt lehet használni: éhgyomorral való nyálazást, árpakásaleves, vizelet, nátron, lúgsó, kimoliakréta és aslag (valami szappangyökér féle).
Az 52a. lapon olvassuk: Az elégetésnél a következő az eljárás: Az elitéltet térdig szemétbe süllyesztik (hogy ne mozoghasson), aztán egy vastag törülközőt egy vékonyabba csavarnak, aztán az elitéltnek nyaka köré csavarván, egyik az egyik végét, másik a másik végét húzza, amíg az elítélt a száját fölnyitja. Azután fölolvasztanak egy fémrudat és beöntik a szájába, hogy a belei elégjenek. Ha a törülköző megszorítása alatt meghal, akkor az elégetés parancsát nem kell végrehajtani, hanem inkább egy fogóval föl kell feszíteni a száját, s aztán a fölolvasztott fémrudat beönteni, hogy a belei elégjenek. Egyszer egy papleány paráználkodott s egy gallyakkal telt zsákba göngyölték be s úgy égették el. A fémrúd alatt ólomrúd értendő.
Az 52b. lapon olvassuk: A lefejezésnél következő az eljárás: Leütik a fejét karddal, amint a kormány szokta tenni. Jehuda rabbi mondja: Ez megszégyenítés lenne, hanem inkább egy tuskóra kell fektetni és bárddal leütni. Erre azt felelték neki: Nincs megszégyenítőbb halálnem, mint ez.
Lefejeztetnek a gyilkosok és lázadó városok lakói. A megfojtás törülközővel történik, amint föntebb mondatott. De addig kell húzni a két végét, míg az elítélt a lelkét ki nem adja.
A 80a. lapon olvassuk, hogy egy ökröt, amely embert ölt, csak annak az ökörnek jelenlétében lehet elítélni.
A 81b.-lapon olvassuk, hogy ha valaki már kétszer kapott ostorozást, akkor becsukja a törvény börtönbe és árpakását ad neki enni, míg csak a hasa meg nem reped.
Ha valaki tanúk nélkül ölt meg valakit, akkor börtönbe csukják és "knapp" adnak neki kenyeret és vizet.
A 85b. lapon olvassuk: Aki az apját vagy anyját üti, csak akkor büntethető, ha sértést okozott nekik. A következő esetben a szidalmazás szigorúbban veendő, mint a verés; aki ugyanis őket haláluk után szidja, az büntetendő; aki azonban őket haláluk után üti, nem büntetendő:
Rabbi rabbi beszélte egyszer Antoniusznak, hogy volt egyszer egy király, akinek díszkertjében szép gyümölcsök voltak. Két őr vigyázott ezekre: az egyik őr béna volt, a másik vak. A béna egyszer így szólt a vakhoz: Szép gyümölcsöket látok a kertben, engedj a hátadra ülni s együk meg. Úgy is tettek. Néhány nap múlva jött a király és felelősségre vonta őket. Hát van nekem lábam? - szólt a béna, - Hát látok én? - szólt a vak. A király azonban fölültette a bénát a vakra és elpáholta mind a kettőt. Antoniusz azt kérdezte egyszer Rabbitól: Miért van az hogy a nap keleten kel föl és nyugaton. nyugszik le? Azért, mert ha megfordítva lenne, akkor meg annak az okát tudakolnád. (91a. lap.)
Rabh szerint a három ifjú szemveréstől halt meg, Semuél szerint agyonköpdösték őket. Johanán szerint hazamentek és megházasodtak. Dániel pedig azután Rabh szerint Tiberiásban csatornaépítő vállalkozó lett, Semuél szerint lóheremaggal kereskedett, Johanán szerint pedig tenyészdisznókat szállított Alexandriából. (92b. lap.)
A 94a. lapon mondják a rabbik, hogyha valaki fél. aggódik valamitől, akkor a lelke lát valamit jóllehet a szeme fizikailag nem látja. Mit kell akkor tenni? Ugorjék az ember négy rőfnyire, vagy olvassa a Semát. Ha pedig valamely piszkos helyen van, akkor mondja ezt:
A marha a mészárosnál kövérebb, mint én.
Johanán rabbi Izaiás 21. fej. 11. versét úgy magyarázza, hogy Duma egy angyalnak a neve, aki a szellemek fölé van rendelve.
A ritkaszakállú ember ravasz, a sűrűszakállú ostoba; aki kétágú szakállt hord, azon az egész világ se fog ki. (100b. lap.)
Makkoth: 22b. lap. Milyen módon történik az ostorozás? - Megkötözik mind a két kezét egy karóhoz két oldalról, a község szolgája lehúzza a ruhát róla, nem baj, ha elszakítja is, míg csak a szíve is mezítelen nem lesz. A háta mögött egy kőnek kell lenni, mire a község szolgája föláll, kezében egy borjúszíjjal. Ez a szíj először dupla, aztán négyágú és még két szíj ágazik ki belőle. A fogója egy arasznyi és a szélessége szintén egy arasznyi s a végének a verésnél a has közepéig kell érnie. Az ütések egyharmadát elölről, kétharmadát hátulról adják. A bűnöst sem állva, sem ülve nem ütik, hanem lehajolva. A verő egy kézzel veri, de teljes erejével. Ha meghal a keze alatt, a verő büntetlen marad. Ha bepiszkítja magát akár ganéjjal, akár vizelettel, akkor nem büntetendő. Jehuda rabbi azt mondja, hogy egy férfi csak akkor, ha ganéjjal piszkítja be magát a verés alatt, egy asszony pedig akkor is, ha csak bevizel.
Sebuoth: 17b. lap. Osaja rabbi mondá: Szeretnék valamit mondani, de félek a kollégáktól. Ha ugyanis valaki egy bélpoklosnak házába hátrafelé megy be, ha egészen bent van is, csak az orra legyen kívül, tiszta marad.
Aboda zara: 12b. lap. A rabbik tanították: Éjjel nem szabad vizet inni: ha ivott, vér száll a fejére, amiatt. Minő veszély miatt? A megvakulás veszélye miatt. Mit tegyen az ember, ha szomjas? - Ha van valaki ottan, akkor keltse föl azt az embert és mondja neki: Szomjas vagyok. Ha pedig' nincs ott senki, akkor kopogjon az ember a korsón annak födelével és mondja magában:
N. N. -nek fia, a te anyád mondá neked, őrizkedjél a megvakulástól (- sabriri) briri, riri, ri, fehér poharakban.
33b. lap. Jischak rabbinak borjúganéjból készült edényei voltak; egyszer megtöltötte őket vízzel és kitette a napra és szétmállottak.
Jebamoth: 16a. lap. Jonathán egyszer Akiba rabbival találkozott, aki nehéz kérdéseket adott fel neki s ő nem tudott azokra felelni. Erre Jonathán így szólt őhozzá: Te Akiba vagy, akinek a neve a világ egyik végétől a másikig ér. Boldog vagy, hogy akkora nevet nyertél, de azért még a borjúpásztort sem érted el. Akiba erre felelé: Sőt még egy birka-pásztort sem.
16a. lap. Ha egy kuthaeus vagy egy rabszolga hál egy izraelita leányával, akkor az a nő fattyút hoz a világra.
22b. lap. Mit csinál Josse rabbi a Lev. 18. 11. szavaival: Atyád felesége leányának szemérmét fel ne fedezd. Ez ő szerinte annyit jelent, hogy csak annak az asszonynak a leánya van tiltva, akivel atyád házasságban élt, tehát ki van véve a rabszolganőtől és nem zsidónőtől származó testvér, mert ezekkel atyád igazi házasságot nem köthetett.
45a. lap, Egyszer megjelent valaki (akinek atyja goj, az anyja pedig zsidónő volt) Rab előtt és a következő kérdést intézte hozzá: Ha egy goj vagy egy nemzsidó rabszolga hál egy izraelita nővel, milyen lesz az a gyermek? Rab ezt felelé neki: A gyermek alkalmas. Erre ez így szólt: Ha tehát én alkalmas vagyok, akkor add nekem nőül a leányodat! Nem adom én -felelte Rab. Te csak menj egy távoli helyre, ahol nem ismernek, vagy végy el egy hozzád hasonló származásút.
63a. lap. Siess földet venni, de tartózkodjál várakozóan, ha házasodni akarsz; lépj egy fokkal lejjebb, hogyha házasodsz; de lépj egy fokkal föntebb, ha barátot választasz.
Midőn Rab Chijától elbúcsúzott, Ez így szólt hozzá: Isten óvjon meg attól, ami rosszabb a halálnál! Hát van valami rosszabb a halálnál? - kérdi önmagától. Távoztában sokat gondolkodott ezen és rátalált e szavakra. (Eccle 7. 27.) És keserűbbnek találtam a halálnál az asszonyt. Rabnak ugyanis bosszúságot szerzett a felesége. Ha azt mondta neki: Főzz nekem lencsét, akkor bagolyborsót főzött neki; Ha azt mondta: Főzz nekem bagolyborsót, akkor lencsét főzött neki.
63b. lap. Chama rabbi mondá: Ha egy ember megházasodik, akkor a bűnei eltorlaszoltatnak. A rossz asszonytól el kell válni, mert írva vagyon;
Űzd ki a gúnyolódót s akkor vele megy a civakodás a megszűnik a veszekedés és szidalmazás. Raba mondá: Egy gonosz, de nagyhozományú asszony mellé vetélytársnőt kell venni. Chanan mondá: Az olyan ember, aki fajszaporítással nem foglalkozik, méltó a halálra. Ammi mondá: Ábrahám és Sára nem nélküliek voltak, vagyis el voltak dugaszolva. Rab Nachman monda: Sára anyánk terméketlen volt, nem volt neki gyermeke, sőt anyaméhe se volt neki.
Kethuboth: 10b. lap. Miért nevezik az özvegyet almanahnak. Chanina ezt mondá: mert az ő házassági szerződése az újabb házasságkor csak egy minát ér (HNMLA:almanah; HNM:Mina a zsidó írásmód szerint).
Azt tanultuk, hogy a datolya reggel és este jó, vacsora előtt azonban rossz, délelőtt pedig hasonlíthatatlanul jó; három dolgot űz el a datolya: a rossz gondolatokat, a testi fájdalmakat és az alsótesti bántalmakat.
16b. lap. A rabbik tanítják ezt: Mit mondjon az ember a menyasszonytánckor? Sammai iskolája azt mondja, hogy az a menyasszonytól függ. Hillel iskolája ellenben ezt mondatja: Oh szép, oh szeretetre-méltó menyasszony! Sammai iskolája ezt veti ellen: Hát akkor mi lesz, ha a menyasszony béna vagy vak, hogy lehet, akkor neki azt mondani, hogy szép meg szeretetreméltó? Hisz a Tóra azt mondja (Ex 23. 7.): A hazug dologtól tartsd távol magad. Hillel iskolája erre ezt felelé: A ti szavaitok szerint, ha valaki a vásáron rossz vételt csinált, akkor őt a szemeláttára kell dicsérni, vagy ócsárolni! Sőt inkább dicsérni! Ezért mondák a bölcsek: legyen az ember érintkezése mindig szelíd másokkal szemben.
17a. lap. Jehuda rabbiról beszélik, hogy mirtuszágat vett a kezébe, úgy táncolt és kiabálta: Ó szép és szeretetreméltó menyasszony! Samuél rabbi is szokott a menyasszony előtt táncolni. Sera rabbi ekkor azt mondta: Az öreg megszégyenít bennünket! Mikor pedig ő (Samuél) meghalt, lángoszlop szállt alá és odaállt közéje és az emberek közé. Mi pedig azt tanultuk, hogy lángoszlop csak akkor száll le, ha csak egy vagy két jeles ember van egy nemzetségben. Ekkor Sera rabbi azt mondá: A mirtuszág segítette az öreget. Némelyek azt mondják: A menyasszony-vezetés segített az öregnek. Mások ismét azt mondják: A bolondság segítette az öreget. Rab Acha a menyasszonyt még a vállára is vette s úgy táncolt vele. Ekkor a mi rabbijaink azt mondták: Szabad nekünk is ilyesmit tenni? ő pedig így felelt: Ha ő úgy aranylik hozzátok, mint egy gerenda, akkor szabad, különben nem.
30a. lap. Minden betegség, amit az ember kap, az égtől ered, kivéve a hideget és meleget. Továbbá az oroszlán által való megsebezés és a tolvajok által való megsebesítés sem történik csupán ember által, az Isten rendelése nélkül.
61b. lap. A házassági kötelesség teljesítésére a foglalkozás nélküli emberek minden nap kötelezve vannak, a munkások kétszer hetenként, a szamárhajcsárok hetenként egyszer, a tevevezetők 30 napban egyszer, a hajósok 6 hónapban egyszer.
62b. lap. Jehuda egész héten az iskolában szokott ülni és csak péntek este tért haza. Amikor jött, lángoszlop jelent meg előtte.
Kidussin: 70a. lap. Rabba monda: Aki nem magához való feleséget vesz, azt olyannak tekinti az írás, mintha az egész világot felszántotta és sóval vetette volna be. Ugyanő mondá: Aki nem magához való feleséget vesz, azt Illés próféta karóhoz köti és az Úr megkorbácsolja.
82a. lap. A legjobb orvos a pokolba való és a legjobb mészáros is Amalek pajtása.
A mi rabbijaink tanították: Mindazoknak, akik asszonyokkal foglalkoznak, gonosz vezetőjük van; ilyenek az aranyművesek, fésűsök, szépítőszerárusok, takácsok, fodrászok, ványolók, érvágók, fürdősök és tímárok.
A mi rabbijaink tanították: Tíz dolog mondatik az érvágóról: Oldalt megy, büszke és támaszkodik ülés közben, a szeme irigy és gonosz, sokat eszik, keveset rak ki, gyanús az erkölcstelenség, a rablás és vérontás miatt.
82b. lap. Ez a világ nem tudna lenni sem szépítőszerárusok, sem tímárok nélkül. Boldog azonban, akinek szépítőszer-árulás a foglalkozása; de jaj annak, aki tímársággal foglalkozik. A világ nem lehetne meg férfi- és nőnemű lények nélkül. Boldog azonban, akinek gyermekei fiúk és jaj annak, akinek leánygyermekei vannak.
Gittin. 47a. lap. Res-Lakis eladta magát a lídiaiaknak (akik emberhúst esznek). Azután vitt magával egy zsákot és abba belekötve egy golyót. Így szólt ugyanis: Mi tudjuk, hogy azok az utolsó napon az elítéltnek megadják, amit kér, csakhogy az is megbocsássa a vérontást. Amint pedig az utolsó napja eljött, csakugyan így szóltak hozzá: Mit cselekedjünk neked? Ő pedig így szólt hozzájuk: Kérlek titeket, én majd megkötözlek benneteket, leültetlek és mindegyikteknek adok egy fél és egy egész ütést. Meg is kötözte őket s leültette, azután mindegyikre egy egész ütést mért a zsákba kötött golyóval, mire az kilehelte lelkét, fogait csikorgatva. Hát te még nevetsz? - mondá Res-Lakis - akkor adok neked még egy fél ütést. Mikor így mindnyájukat megölte, kijött közülük, hazament, evett és ivott. Ekkor a leánya így szólt hozzá: Nem akarsz egy vánkost s arra ráfeküdni? Lányom - felelé ő - az én hasam az én vánkosom. Mikor meghalt, egy kab sáfrányt hagyott örökségül.
56. lap. Abba Sikra, a Zelotesek (háborúpártiak) jeruzsálemi feje, unokaöccse volt Jochanan ben Saccainak. Ez egyszer azt üzente neki: Jöjj titokban hozzám! Mikor pedig odament, így szólt hozza a nagybátyja: Meddig akarjátok még ti ezt folytatni és mindenkit éhséggel megölni? (Ez ugyanis Jeruzsálem ostroma idején történt.) Ez pedig így felelt:
Mit tegyek? Ha ilyesmit ajánlok nekik, akkor megölnek. Erre a nagybátyja így szólt: Gondolj ki valamit számomra, hogy én kijuthassak innen s valamit még megmenthessek. Ez pedig felelé: Élj úgy, mintha beteg volnál, hogy az emberek jöjjenek és hogyléted felől tudakozódjanak. Aztán fektess magad mellé valami bűzlő dolgot s akkor mondják azt, hogy meghaltál. Továbbá csak tanítványaidnak szabad idejönniük (hogy téged kivigyenek), kívülük senkinek, hogy az emberek észre ne vegyék, hogy könnyű vagy, mert mindenki tudja, hogy az élő könnyebb, mint a halott.
És ő úgy is cselekedett. Akkor odament Eleazár rabbi az egyik oldalra, Jehosua rabbi a másikra (hogy kivigyék a tetemet). Mikor kiértek a város kapujához, a Zelotesek át akarták szúrni a koporsót, azonban Abba Sikra így szólt hozzájuk: Azok (az ellenség) azt fogják mondani: A saját tanítójukat is keresztülszúrták. Azután. bele akartak döfni, de Sikra megint így szólt: Azok azt fogják mondani:
A saját tanítójukat is megdöfték. Kinyitották tehát a kaput s a rabbi kijutott. Mikor aztán Jochanan rabbit Vespasian elé bocsátották, így szólt: Légy üdvöz, oh király! Légy üdvöz, oh király! Vespasian erre így felelt: Te most kétszer tetted magadat a halálra méltóvá; először azért, inert én nem vagyok király, te pedig királynak nevez-él; másodszor azért, mert ha én király vagyok, hát miért nem jöttél mostanáig hozzám? Jochanan erre így felelt: Te azt mondod, hogy nem vagy király, a valóságban azonban olyan vagy, mert, ha nem volnál király, akkor Jeruzsálem nem esnék a te kezedbe, mert az mondatik (Iz. 10. 34.):
A Libanon egy hatalmas által esik el. (Libanon képletes jelölése Jeruzsálemnek. A Talmud fordítása elüt a Vulgatatól.) Ezen hatalmas alatt senki más nem értendő, csak egy király, miként Jeremiás mondja (30. 21.): És hatalmasa belőle lesz. És Libanon alatt nincs más értve, mint a szentély, amint ez Deut. 3. 2. 5. mondatik: Ez a szép hegy ón a Liba-non. Ha azonban azt kérded, hogy ha te király vagy, miért nem jöttem mostanáig hozzád: akkor erre csak azt felelhetem, hogy a mi Zelotáink nem eresztettek. Vespasian erre így felelt: Ha egy hordó mézre egy kígyó csavargózik rá, akkor amiatt a hordót az ember nem töri össze. Erre Jochanan elhallgatott, pedig így felelhetett volna: Az ember vesz egy fogót, eltávolítja a kígyót, a hordót pedig békén hagyja. Ezalatt azonban jött egy parancsnok és így szólt: Fel! A császár meghalt és Kóma előkelői (a szenátus) téged akar uralkodónak!
Vespasian éppen felhúzta az egyik cipőjét s most a másikat is fel akarta húzni, de az nem ment föl. Ekkor a már felhúzott cipőt is le akarta húzni, de az nem jött le. Mi ez? - mondá Vespasian. Jochanan erre így szólt: Légy nyugodt: neked most jó hírt hoztak, s az mondatik (Péld. 15. 30.): A jó hír velőt ad a csontoknak. Vespasian erre kérdé: Mit kell ilyenkor tenni? Sétáltass el magad előtt egy embert, akit nem szívelhetsz, mert így mondatik (Péld. 17. 23.): A szomorú lélek elszárítja a csontokat. Vespasian úgy tett és a cipő fölment. De, ha ti ilyen okosak vagytok - mondá Vespasian - miért nem jöttetek eddig ki hozzám? Jochanan felelé:
Hát nem mondtam már meg neked? De én is - felelé Vespasian. Most azonban én elmegyek s egy másik vezért küldök helyettem. Kérj, amit akarsz, én megadom. Jochanan erre így szólt: Add nekem Jabnét és az ő bölcseit s aztán Gamliél rabbit és rokonságának láncát és az orvosokat, akik Zadok rabbit kigyógyítják.
70a. lap. Jehosua rabbi mondja: Ha valaki ökörhúst evett sárgarépával és holdvilágnál hál a hó 14-e. és 15.-e között a Tamuz körében (Ezech. 8, 14.), az lázt fog kapni.
Nedarim: 8a. lap. Jose rabbi mondá: Ha valaki azt álmodta, hogy azt mondták neki: Légy kiközösített! - akkor neki tíz olyan embert kell összehozni a feloldozására, akik a Talmudot (Halacha) tanulják, de nem olyanokat, akik csak a Misnákat ismerik. Ha azonban talmudismerők nincsenek, a misna ismerők is elegendők; ha ilyenek sincsenek, akkor menjen és üljön le a válóútnál és köszönjön tíz embernek, addig, míg tíz Talmud ismerőt talál.
38a. lap. Chama rabbi mondá: Mózes a kőtáblák töredékeiből gazdagodott meg... A táblák hossza és szélessége 6-6 arasznyi volt, a vastagsága meg 3 arasznyi. Bab és Sámuel mondák: A bölcsességnek 50 kapuja teremtetett a világon s mind egytől-egyig Mózesre bízatott.
Jochanan rabbi mondá: Először megtanulta Mózes a bibliát (Tóra) s aztán megint elfelejtette, míg aztán ajándékul adatott az neki.
Sóta: 22a. lap. A mi rabbijaink tanították ezt;
Egy bizóka (Betschwester), egy csavargó özvegy, meg egy idétlen gyerek (akinek nincsenek még meg a hónapjai) elrontják a világot.
33a. lap. Jehuda rabbi mondá: Az ember az ő szükségeiért sohse imádkozzék arámi nyelven, mert Jochanan rabbi azt mondta: Aki az ő szükségeiért arámi nyelven imádkozik, ahhoz nem csatlakoznak a szolgálattevő angyalok, mert ők az arámi nyelvet nem értik.
37a. lap. Nincs olyan parancs a Tórában, amely fölött nem lenne 603,550 embernek 48 szövetségese (ezért minden zsidó 603,550 emberért felelős).
48b. lap. A samir egy olyan teremtmény, amely akkora, mint egy árpakása és nincs semmi olyan erős, hogy megállhatna előtte. Hogyan kell tartani? Becsavargatják gyapjúrongyokba meg szivacsba és beleteszik egy ólomcsőbe, amit aztán darával töltenek meg.
Baba kamma. A 34b. lapon igen okos barmokról van szó. Az egyik ilyen barom elégetett valamit, hogy annak a hamvában hempereghessen, mert a háta viszketett. A másiknak a foga fájt, hát kinyitotta a söröshordó csapját és megitta a sört, amitől persze jobban lett.
A 37a. lapon olvassuk a következő igazságszolgáltatást. A gonosz egyszer valakit megütött az öklével. Mikor aztán Hóna rabbi előtt megjelent, ez így szólt hozzá: Menj és fizess neki egy fél zuzt. Erre Hámán elment ahhoz az emberhez és letett az asztalra egy zuzt és kért vissza egy felet. Az azonban nem tudott, vagy nem akart visszaadni. Hámán erre lemért neki még egy pofont és kijelentette, hogy most már kvittek lettek.
50b. lap. Ha járvány van a városban, akkor az ember ne járjon az út közepén, mert akkor ott a halál angyala jár, akinek ilyenkor szabad nyilvánosan járni; ha pedig békeség, akkor meg az út szélén ne járjon. az ember, mert akkor ott bujkál a halál angyala, nem lévén szabad neki nyilvánosan járni.
Hogyha járvány van a városban, akkor ne menjenek az emberek egyenként az imaházba, mert a halál angyala tartja ott a szerszámait. De ez csak akkor van úgy, ha nem olvassák az iskolás gyerekek a Bibliát és tizen se mondják az imát.
Hogyha a kutyák szűkölnek, akkor a halál angyala érkezett, a városba. Ha pedig vígan vannak a kutyák, akkor Illés próféta érkezett a városba, vagy nősténykutya van köztük.
A 80a. lapon beszélik a rabbik, hogy volt egyszer egy jámbor ember, aki mellfájásban szenvedett s az orvosok kijelentették, hogy csak az mentheti meg, hogyha minden reggel meleg tejet szopik. Erre egy kecskét hoztak oda neki, odakötötték az ágy lábához s a jámbor ember úgy szopott tőle. Egy napon azonban meglátogatták a kollégái és ijedten fordultak meg a kecske láttára. Később azonban mégis megejtették a vizsgálatot és konstatálták, hogy egyéb bűne nincs, csak amit a kecskével elkövetett.
A 84a. lapon a "szemet szemért" elvnek alkalmazásáról olvassuk, hogy a büntetés végrehajtása előtt megvizsgálták a delikvenst, hogy kibírja-e a büntetést. Ha elég erősnek találták és mégis meghalt a büntetés alatt, nem terhelt senkit a felelősség. ugyanígy, ha valaki a korbácsolás alatt meghalt, nem volt senki sem felelős.
A 92a. lapon azt olvassuk, hogy hatvan részeg sem bírja azt utolérni, aki korán reggel eszik.
93b. lap. Ha a társad szamárnak nevez, tégy nyerget magadra. (Zsidó közmondás.) Szükségből a kutya a ganéjt is megeszi. Ha társadhoz szólsz és nem ad feleletet, lökj rá egy falat.
A 94b. lapon olvassuk, hogy egy rabló vezekelni akart, de a felesége nem engedte. Ostoba! - mondá neki - hisz akkor egy öved sem marad. Azóta a rablóktól és uzsorásoktól nem fogadnak el visszatérítést.
A l00a. lapon. olvassuk, hogy Chija rabbihoz egy dénárt hozott egy asszony, amit a rabbi jónak mondott. Másnap az asszony visszajött s elbeszélte, hogy mutatta valahol a dénárt s azt mondták neki, hogy rossz, hát most már nem tud rajta túladni. Erre Chija így szólt Rabh rabbihoz: Cseréld ki neki és írd be a noteszomba: ez egy rossz üzlet volt
Baba mezia. 59a. lap. Aki a felesége tanácsa szerint cselekszik, az a tisztítótűzbe esik. De két sorral alább már ezt olvassuk: Ha kicsiny a feleséged, hajolj le hozzá és hallgasd meg, - de csak házi dolgokban.
84a. lap. Jochanan rabbi mondá: Én Jeruzsálem szépei közül maradtam. Ha valaki Jochanan rabbi szépségét akarja látni, akkor vegyen egy ezüstserleget, amint az az ékszerésztől kikerül, töltse meg piros gránátalmák magvával, tegyen rá piros rózsakoszorút s állítsa a nap és árnyék közé; ez a fény csak valami a Jochanan szépségéből. - Azonban a mester azt mondá, hogy Kahana rabbi szépségében van valami az Abahu szépségéből, az Abahu rabbi szépségében van valami Jákób pátriárka szépségéből, Jákob pátriárka szépségében van valami az Ádám szépségéből. Jochanán rabbit nem lehet- ideszámítani, mert nála hiányzott az arc ékessége, a szakáll...
Res-Lakis (aki azelőtt csavargó rabló vala) szintén megdicsérte Jochanán rabbi nőhódító szépségét, még be is ugrott utána a Jordánba. Mikor a rabbi ott fürdött s ezért Jochanán oda igérte neki a testvérét, aki - mint mondá - még szebb, mint ő. Res-Lakis persze ohne weiteres elfogadta. Később azonban szemére vetette Jochanánnak, hogy neki ugyan semmi hasznot nem csinált, mert azelőtt is mesternek címezték őt (a rablók).
A 107b. oldalon Rabh rabbi a rossz szemek veréséről beszél és azt mondja, hogy 99-en halnak meg a rossz szemektől és csak egy a rendes úton.
Baba bathra. A 3b. lapon olvassuk, hogy a rabbik a világ világossága, szemefénye, amelyhez minden népek tódulnak (!).
A 4a. lapon olvassuk, hogy a "raka" név (haszontalan, semmirekellő; lásd Máté 5., 22.) voltaképen királyt jelent, de olyat, aki még "nagyon fiatal".
A 8a. lapon olvassuk: Rabbi kinyitotta éléstárát az éhség idején és mondá: Az írás-, Misna-, Talmud-, Halakha- és Agada- ismerők jöjjenek be, de a közönséges népbeli emberek ne jöjjenek be. Ekkor Jonathan rabbi előre furakodott és mondá: Mester, adj ennem. Ez pedig kérdé: Olvastad az írást? - Nem. - Tanultad a Misnát?-Nem.-Hát akkor mire föl adjak én neked enni? - Adj ennem legalább úgy, mint egy kutyának vagy hollónak. - Rabbi adott neki, de mikor elment, leült és elkezdett bánkódni: Jaj nekem, hogy a kenyeremet egy közönséges népbeli emberrel osztottam meg! Ekkor így szólt hozzá Simon rabbi: Talán tanítványod az a Jonathán, aki a törvénytanulás tisztességét nem akarja élvezni? Utánanéztek s úgy találták. Ekkor Rabbi így szólt: Bejöhet mindenki! Mert a büntető ítélet a világra csakis a közönséges népbeli emberek. miatt jön. - így beszélt ő akkor is, mikor Tibériás városára egy korona költségét rótta ki a kormány. A lakosok akkor Rabbi elé járultak és mondák, hogy a tanultak is járuljanak hozzá. ő azonban ezt felelte: Nem! - Akkor mi elszaladunk! - Szaladjatok! - El is futott a fele, mire az egész költség a megmaradt felére rovatott ki. Ezek megint Rabbi elé járultak és mondák, hogy a tanultak is járuljanak hozzá. De ő megint ezt felelte: Nem! - Akkor mi elszaladunk! - Szaladjatok! - És el is futott a másik fele is, csak egy mosóember maradt ott. Minthogy most erre rótták ki az egész költséget, ez is elfutott. A korona költségét ekkor elengedték, Rabbi pedig mondá: Most már látjátok, hogy a büntetés csak, a közönséges népbeli emberek miatt jön a világra.
12b. lap. Ha valaki a borhoz van szokva, akkor a bor fölújítja a szívét, még ha szűziesen is van elzárva.
A 16b. lapon olvassuk a vadkecskéről, hogy mikor ellenie kell, föláll egy magaslatra, hogy lepotyogó magzatjai agyonzúzzák magukat. A vadkecske méhszája igen szűk, de az ellés előtt mindig egy kígyó harapja ki tágra. Jó annak, akinek fiúgyermekei vannak, de jaj annak, akinek leánygyermekei vannak. Mert a világ ugyan nem lehet meg parfümárusok és tímárok nélkül, de jó annak, akinek parfümgyártás a mestersége, és jaj annak, aki tímársággal foglalkozik.
A 21a. lapon azt mondja Semuél rabbi, hogy a tanítónak csak cipőszíjjal szabad verni a gyereket; ha aztán tanul, jó, ha nem tanul, akkor hagyni kell a többivel együtt.
A 21b. lapon mondatik, hogy a tanítók, mészárosok, fürdősök, seborvosok, városi írnokok és ványolók olyanoknak tekintendők, akiktől óvakodni kell, és ha kárt okoznak, ohne weiteres elbocsáthatók, mert az ezek okozta kár nem tehető jóvá.
A 22a. lapon olvassuk, hogy Ezra elrendelte, hogy a városokban szépítőszerárusok járkálhassanak, hogy Izrael leányai a szépítőszereket beszerezhessék.
Egyszer Dimi rabbi Nehardeából egy csónak száraz fügét hozott a piacra. Raba utána küldte Ada rabbit, hogy szagolja meg a korsóját, hogy tanult emberé-e. Odament tehát Ada s ezt kérdé tőle: Mi lesz akkor, ha egy elefánt egy fűzfakosarat nyelt 8 attól fattyat hozott a világra? Dimi nem tudta. Nem Babba rabbi vagy te, mestert - kérdé azután. Ada erre rávágott egyet a papucsával és mondá: Tőlem ugyan messze van Raba, de még mindig lehetnék a te tanítód és Raba a te tanítódnak a tanítója. - És a száraz fügéket nem tudta Dimi rabbi eladni a vásáron.
Ha valaki okos akar lenni, akkor imádság közben forduljon észak felé. Ha pedig valaki gazdag is akar lenni, akkor dél felé forduljon.
Az 57b. lapon olvassuk, hogy egy írástudó asztalának úgy kell terítve lennie, hogy egyharmad része szabad legyen a káposztafélék és tányérok számára. A közönséges népbeli ember asztala hasonló a fazekakkal körülrakott tűzhelyhez. Az írástudónak ágya alatt nyáron csak papucsnak, esős időben (télen) csak cipőnek szabad lennie. A közönséges népbeli ember ágya hasonló a teletömött kamrához.
A 91a. lapon olvassuk, hogy szabad nyilvános siránkozást rendezni még szombati napon is, ha a piaci árak esnek.
91b. lap. Jochanan rabbi mondá: Emlékszem rá, hogy a munkások nem akarták a város keleti részén. dolgozni, mert a nyugati szél kenyérszagot fújt rájuk s ettől meghaltak. Emlékszem rá, hogy egyszer egy holló ellopott egy darab húst s fölszállt vele a falra és a zsír a földig csurgott a húsból. emlékszem rá, hogy 16-17 éves gyerekek az utcán együtt játszottak és mégsem vétkeztek.
A 110a. lapon olvassuk, hogy, ha valaki nősülni. akar, kötelessége tudakozódni a leány fiútestvérei felől.
A 116a. lapon azt mondja Pinkász rabbi hogy rosszabb a szegénység az ember házában 50 csapásnál.
A 134a. lapon mondatik Johanán rabbiról, hogy a Talmud, csillagászat és mértan mellett a rókameséket, a kísértetek és szolgálattevő angyalok beszédét és a pálmák susogását is értette.
A 134b. lapon olvassuk, hogy egyszer kérdeztek egy haldoklót, hogy kire hagyja a feleségét. Erre ő azt mondta, hogy az az asszony még a főpaphoz is méltó. (Valószínűleg nagyon dühös volt az a zsidó a főpapra).
A 141b lapon Hana rabbi kifejti, hogy egy embrió nem örökségképes.
A 147a. lapon olvassuk, hogy ha a gyülekezés ünnepén derült idő van, akkor ez jó jel az egész esztendőre. Ha az új év első napján. meleg van, akkor az egész év meleg lesz és viszont
Bechoroth 58a. lap. Ben Asai mondá: Izrael minden bölcse hozzám képest annyi, mint egy folthagyma héj, kivéve ezt a kopaszt itt (Akiba rabbit).
45b. lap. Ben Lakis mondá: Egy magas ember ne vegyen el magas nőt, mert valami árbocot találnak nemzeni; törpe ember ne vegyen el törpe nőt, mert valami hüvelyket találnak nemzeni; a fehér ne vegyen el fehéret, mert valami nagyon fehéret találnak nemzeni; a fekete ne vegyen el feketét, mert valami fekete fazekat talál nemzeni.
Holin. 9a. lap. Jehuda rabbi mondja: Egy tudósnak három dolgot kell tanulnia: az írást, a vágást (sakterolást) és a körülmetélést.
24b. lap. Mihelyt valakinek a szakálla kinőtt, alkalmas arra, hogy községtanácsos legyen, az ima emelvény elé lépjen és kezeit papi áldásra emelje. Mikortól fogva alkalmas valaki templomi szolgálatra? - Mihelyt két hajszála van.
33a. lap. Aki valamit. enni akar a baromból, mielőtt abból az élet kiment volna, vájjon egy olaj-bogyó nagyságú darabot a vágás helyéről, öblítse le jól, várjon míg abból a baromból az élet kimegy, azután egye meg.
86a. lap. Jehuda rabbi mondá: Ama napon az égi szózat ezen szavakat fogja hallatni: Az egész világ az én Chanina fiamnak érdemeiért tartatik fenn.
106b. lap. Az az ördög, aki Papa rabbi hazában vala, egyszer vízért ment a folyóra és sokáig elmaradt. Mikor végre megjött, megkérdezték, hogy miért maradt el olyan sokáig. Erre ő így felelt: Várnom kellett addig, amíg a rossz vizek lefolytak. Mikor pedig látta, hogy a korsó szájáról egy kis vizet leöntenek, így szólt: Ha én azt tudtam volna, hogy ti így szoktatok tenni, akkor nem maradtam volna el oly sokáig.
110b. lap. Egyszer egy embert vittek a törvényszék elé, aki atyjának és anyjának nem adta meg a köteles tiszteletet. Megkötözték, azonban Jehuda rabbi rájuk parancsolt: Eresszétek el! Mert a rabbik ezt tanították: Minden parancsnál, melynél a jutalom hozzá van adva, nem a törvényszék föladata, hogy arra idelent felügyeljen.
Arachim (a szent dolgok becslése). 80b. lap. Jobb az embernek, ha a lányát eladja, mint hogyha kamatra vesz pénzt; mert úgy kevesbedik az adóssága, emígy meg mindinkább szaporodik.
Befejezem a hülyeségek és gyalázatosságok e bő tárának fordítását. Az olvasóra bízom, hogy ítélje meg, milyen vallásos könyvben lehet ennyi ocsmányságot találni.

Zárószó.

Amidőn a Talmud magyar fordításának tizenhetedik ezer példányával lépek keresztény magyar véreim elé, nem mulaszthatom el, hogy visszatekintést ne tegyek arra a tizenkét esztendőre, amióta ezt a szent harcot fölvettem a kereszténység hegemóniájáért.
Nem veszik tán rossz néven ébredő bajtársaim, hogyha a történeti igazság kedvéért fölemlítem, hogy 1910-ben én adtam ki azt az "Ébresztőt", amelynek szavaira néhány ezer magyar ébredni kezdett. Kezdődött pedig az az "Ébresztő" imígyen: "Keservesen tapasztaljuk, hogy édes magyar hazánkból ma-holnap Zsidó ország lesz. A földbirtok zsidókézre jut, a magyarság a galíciai csordától kifosztva Amerikába vándorol, a keresztény iparosokat tönkreteszik, a kereskedelem teljesen a zsidóké, az újságokat zsidók írják és persze zsidó érdekek szerint bolondítják, rontják velük a magyar közönséget. Nem nyílt sisakkal harcolnak ellenünk, hanem mint afféle báránybőrbe bújt farkasok, a "felvilágosodás" meg a "szabadgondolat" jelszavai alatt csempészik be a szívekbe azokat a gazságokat, amiket a Talmudból szedegettek ki. Mert a mi ellenségeink háromnegyed része zsidó, a negyedik része pedig zsidóktól fenntartott, zsidóktól függő, zsidó uzsorásoktól lekötött alakokból áll. Tartozunk-e mi tovább tűrni ezt a szégyenletes állapotot? Van-e becsület, van-e józan ész bennünk, ha mi, akiké ez a föld, akiknek ősei vért és életet áldoztak e hazáért és megküzdöttek ezernyi ellenséggel, most egy maroknyi zsidó által hagyják lenyűgözni magukat? Nem! És ezerszer nem!... Keresztény magyar testvéreink! Vagy van bennünk önérzet, vagy nincs! Ha van csak egy szikrányi is még: akkor fegyverre mindenki! Itt az idő, most vagy soha! Csak a sehonnai gyávák maradnak el lomhán, tétlenül! Elmúltak az idők, amikor elég volt az ájtatos imádság: most meg kell fogni a kardot ifjúnak és öregnek egyaránt. Hogyha valakinek a háza ég, nem elég a harangot kongatni, hanem oltani is kell! A jó katona nem azt kérdi, hogy mennyi az ellenség, hanem hogy hol az ellenség? Hat hol van? Ott, ahol 1880 évvel ezelőtt volt, mert most is azoknak az unokái vicsorgatják ránk a fogaikat, akik Pilátus udvarán őrjöngve ordították: "Feszítsd meg; feszítsd meg őt!" Értsétek meg, keresztény testvéreink: szent vallásunk forog veszélyben. Nem méltó a keresztény névre, aki visszahúzódik e szent harctól!"
Azt hisszük, hogy kellett egy kis bátorság ahhoz, hogy valaki 1910-ben így merjen írni. Föl is zúdult rája az egész zsidó horda. Először a fővárosi nyomdákat terrorizálták, hogy senki ne merje tovább nyomni a Talmud füzeteit. A "Pátria" nyomda a 2. füzet kinyomása után ajánlott levélben értesített, hogy nem hajlandó tovább nyomni a művet, mert nem akar sajtópörbe keveredni. Azután vidéki nyomdákat kerestünk fel, míg végre Nagybányán, Dicsőszentmártonban és Szegeden sikerült a 12. ívet is kinyomatnunk. (A zsidók persze mindenütt a nyomunkban voltak.)
Természetes, hogy a zsidó lapok állandó tüzelés alatt tartottak bennünket. Az is természetes, hogy ebben az "Egyenlőség" meg a "Népszava", ez a két legszennyesebb lap volt a legszorgalmasabb. Az "Egyenlőség" elnevezett bennünket Talmud betyároknak s "megállapította" rólunk, hogy egy kukkot se tudunk héberül. Ez a zsidó hazugság mar nagyon régi, mert hiszen Eisenmengerre, Pawlikowskyra, Rohlingra ugyancsak azt hazudták a zsidók, hogy nem értik a Talmudot. Az "Egyenlőség" szerencsétlenségére azonban éppen akkortájt jelent meg Goldschmied Lázár lipcsei főrabbi héber-német szövegű Talmud Bibliája, amelyben a drasztikus részek. pompásan stimmeltek a mi fordításunkkal. Nosza rögtön lenyomattuk abból a zsidó kiadványból a pikánsabb részeket s hozzácsatoltuk a mi művünkhöz mindenki okulására. Az "Egyenlőség" azonban tovább is hazudott, mert hiszen "kenyere a csalás".
A "Népszava" 1910 február 12-én Prohászka püspök úrral együtt lehordott bennünket is. Becstelenségnek mondta a "gyűlölködés hirdetését, a hazugság prédikálását". (!)
Március 4-én az "Új Hírek" című rongylap "Keresztes seftelők" cím alatt vezércikket írt rólunk, elmondván, hogy mi kocsmaajtó fölé akasztjuk a keresztet cégérnek, megcsúfoljuk borravalóért és tetejébe azt hazudta, hogy "előkelő katolikus főpap" küldte el nekik szent megbotránkozással az előfizetési felhívásunkat.
Április 20-án a "Lévai Őrálló" című vidéki zsidó lapban ordította el magát egy "Dr. S. J." álnév mögé bújt handlé, egyszerűen a "Talmud hiénájának" nevezvén el a fordítót, aki a hazának tekintélyes (!) hazafias zsidó lakosságára a rágalom gyalázatos nyilait szórja, pedig meg sem érdemli, hogy a szent nyelven írt fóliánsokat a kezébe vegye".
Világos dolog, hogy "Pesti Futár" sem maradhatott el a csaholó bandából. Először afeletti nagy megbotránkozásának adott kifejezést, hogy "sem az ügyészség, sem a rendőrség nem vették még észre ezt az ocsmány munkát, egy bolond vagy részeg ember megkergült fantáziájának a gyümölcsét, amellyel a zsidó vallás szent (!) könyveiben pusztít".
Hát az ügyészség csakugyan észrevette. Meg is rendelt belőle egy példányt. De azután meg is mondták, hogy jó lesz eltüntetni az egészet, Én tehát 50 példányt eldugtam a házam padlásán s ebből adogattam a megrendelőknek a többit vidéken rejtettem el. Ezalatt jóakaróim egyre figyelmeztettek, hogy esténként ne járjak egyedül s hogy zsidó kocsmában vagy kávéházban ne igyak semmit, mert ismernek már mindenfelé.
A "Pesti Futár" másodszor is közölte előfizetési felhívásunkat s a "kongregációs főurakra" tolta rá ezt a "zsidók ijesztgetését". "Az Est" no persze szintén foglalkozott velünk.

A következő év szeptember 30-án megírta, hogy "versenyre kelünk a titkos szellemi kanálisok förtelmes piszkait terjesztő alakjaival". (Még ez a világ legpiszokabb lapja is mert erkölcsről prédikálni!)
Az "Egyenlőség" később megint kirohant ellenünk, mert sokan Goldschmied Lázér német kiadását odatartották Szabolcsi ben Schlesinger orra elé, a vén bócher azonban arra a sok disznóságra" egyszerűen azt mondta, hogy "mindez képes beszéd (1), amit a gojok beszegelt agya nem képes megérteni".
A "Világ" is volt szíves körlevelünket közölni s egyúttal rátámadt a néppártra, hogy mért támogat ilyen sötét vállalatot.
1913 december U-én Flesch Ármin mohácsi főrabbi "Az Újság"-ban "ezrek névében" nyílt levelet intézett Balogh Jenő, akkori igazságügyminiszterhez, hogy a készülő sajtótörvényben gondoskodjék arról, hogy a Talmud fordításához hasonló könyvek ne jelenhessenek meg. (Szegény balga!)
Akkoriban már csak 220 példány volt a régi kiadásból s ezeket Flesch Ármin nyílt levelére mind elkapkodták.
1919-ben a kommün után újból ki akartam adni a művet, de akkor meg a zsidók az oláh cenzúrát vesztegették meg, s ez mindjárt a 2. füzetet letiltotta.
Nemcsak lapjaikban lázítottak a zsidók ellenünk, hanem fenyegető és gyalázkodó levelekkel is állandóan kedveskedtek. Sok ilyen levelet kaptam. Némelyik aláírással is jött, így például a "Mayer Ferdinánd és Fia utóda" cég Szegedről 1912 június 8-án azt írta, hogy "akinek ilyen irányú kenyérkeresete van, annak elvégre konveniálhat a dolog, de mi nem tartjuk becsületes dolognak; nekünk igazi hazafiaknak, kiknek nem megélhetési forrása a zsidók becsmérlése, ilyenekkel nem való foglalkozunk". (Ezt a dicső firmát le is szidtuk alaposan.) «
Minden szerénytelenség nélkül elmondhatjuk tehát, hogy ennyi üldözés árán csakugyan rászolgáltunk minden öntudatos keresztény támogatására. Mi azonban nem áldozatot kérünk, nem jutalmakra pályázunk, hanem csak azt kérjük, hogy tegye meg mindenki a kötelességét velünk szemben a lelkiismerete szerint, ahogy a zsidók megtennék kötelességüket, hogyha az ő érdekükben küzdöttünk volna ennyit.

Ezt a felvilágosító munkát, amit a Talmuddal elkezdtünk, folytatni akarjuk. Most mindjárt kiadjuk az 1911-ben hirdetett

ZSIDÓ-VESZEDELEM
című könyvet, a következő tartalommal:

1. Sulchan aruch (terített asztal) a zsidók morálisa.
2. A tiszaeszlári és egyéb rituális gyilkosságok története hiteles adatokkal megvilágítva.
3. Josephus Flavius: A zsidó háború története (kivonatban).
4. A nyolcvanas évek antiszemita versei.

Ennek a könyvnek az érdekességéről nagyon sokat lehetne írni, azonban a fenti címekből eleget érthet minden okos ember. A könyv terjedelme 96 oldal lesz, az ára csak 150 korona. Azért adjuk ilyen olcsón, mert számítunk arra, hogy akik a Talmudot elolvasták, mindnyájan meg fogják venni a Zsidó veszedelmet is. Ne késlekedjék tehát senki, hanem mutassa meg, hogy áldozatkész, kötelességtudó keresztény és szíveskedjék ezt az új könyvet mielőbb megrendelni. Ne hagyjon el bennünket e szent vállalkozásunkban senki sem!
Végezetül pedig hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak az igazán keresztény lapoknak, amelyek könyvünket hirdetni merték. Ideiktatjuk e bátor lapokat, hogy amíg ezt a könyvet valahol a kezükbe veszik a keresztények, hadd olvassák el mindig e derék lapok neveit:
Magyarság, Nemzeti Újság, Szózat, Új Lap, Új Nemzedék, Abony és Vidéke, Dombóvári Hírlap, Egri Népújság, Egyetértés (Debrecen), Esztergom, Fejér megyei Napló, Győri Hírlap, Hajdúföld (Debrecen), Híradó (Tata), Kőrösvidék (Békéscsaba), Kőszeg és Vidéke, Nagykőrös és Vidéke, Nyírvidék (Nyíregyháza), Pécsi Est, Somogyi Újság (Kaposvár), Soproni Hírlap, Sopron vármegye, Szarvasi Újság, Tiszántúli Hírlap (Debrecen), Vasvármegye (Szombathely), Veszprémi Hírlap. Zalamegyei Újság (Zalaegerszeg.)
Ezeket a lapokat pártolja minden igaz keresztény magyar ember!
-- első rész ---